Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Hídleírások - Zala megye

( O ,/ , , .

//////// ( ''t/fi/li mu/ Wf/r/.u/mtfíf mrc/ t/rJtMtp

!/f/ 1//1 iA/

,/í// Zz/-/// . /T///

'/-/ //>/////zv/' 'A/zr/ív ,i ,; A„/W,A,, ■ 4«.

iu/tt 7rrr (//// *A/r/r//~

278. kép. Tizenegynyílású híd terve, Zalalövő

Bár a vasút, különösen a Semmeringen átvezető vasútvonal kiépítése, valamint az országhatárok megvonása a római utat nemzetközi fontosságától megfosztotta, az mint Magyarország főközlekedési úthálózatának része, ma is nélkülözhetetlen ütőere a közlekedésnek.

Ez az út a Zala patakot Zalalövőnél keresztezi. A római út is itt keresztezte a Zalát, ahol a folyócska még elég keskeny, vízjárása meglehetősen állandó jellegű s árvizei miatt sem kellett aránytalanul nagy hidat építeni. Ezzel magyarázható az az egyébként teljesen indokolatlan hiedelem, hogy a nemrégen elbontott zalalövői „Rabok hídja” római eredetű volt (277. kép).

A zalalövői hid ötnyílású boltozatából két nyílás felszerkezetét és egy pillérét a második világháború végén felrobbantották, három nyílását, hídfőit, pilléreit 1968-ban elbontották, miután az új Zala-híd elkészült s a régi híd mellett a mederben talált robbanóanyagot

— s ezzel a megmaradt hídnyílásokat is — sikerült a helyszínen felrobbantani.

Zalalövőnél állott az a vámoshíd, amelyen a török megszállás megszűnése után a Perneszi család gyakorolta a vámszedés jogát. A vámok szedése körül később kétségek merültek fel — a vármegye szedette a vámot

— s ezzel magyarázható, hogy a csa ád egyik egyeneságú leszármazottjának, Viszeki Tallián Ádámnak igénypert kellett indítania jogainak igazolására és bár egy 1827-ben készült tanúkihallgatási jegyzőkönyv szerint

231