Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Veszprém megye
256. kép. FelüIjáróhíd maradványa a XVIII. századból, Magyarpolány hez hasonlít. Magas, tömzsi mellvédje van. A boltozatról a háttöltés csaknem teljesen eltűnt, a boltozatból m--rendű darabok váltak felülről láthatóvá. A mellvédeken fedkő nincs, helyette habarcsréteg védi a falazatot, nyeregtetőhöz hasonló kiképzéssel. A híd a község kezelésében van, a község bejelentése szerint 1856—60-ban épült (255. kép). A főtértől a bekötőút enyhe kanyarral északra fordul és Ganna irányában vezet tovább, miközben a község magasabb fekvésű területét szeli át. A községnek mindkét temploma ezen a magaslaton van. Az egyik a hegy tetején, a másik pedig az út mellett, a keleti oldalon. A templommal szemben, az út ellentétes oldalán régi boltozott híd nyomait látjuk, amely az út fölött vezetett át és arra a célra használták, hogy az út egyik oldalán magas szinten fekvő templomot az út másik oldalán ugyancsak magas szinten fekvő plébániával összekösse. Amikor az utat szélesítették, ezt a régi, egyedülálló alkotást, amely diadalkapuként emelkedett az út fölé, elbontották, illetve oly mértékig megcsonkították, hogy annak csupán nyugati hídfőjét és boltindítását hagyták meg. A híd funkciójának biztosítására a templom felőli oldalon, az elbontott hídfő mellé, keskenyebb hídfő került, amelyet a meghagyott hídfővel keskeny fahíd kötött össze. Ma már a fahíd sincs 257. kép. Részlet a hídmaradványból, Magyarpolány meg, csupán a falak beszélnek a múltról. Helybeli közlés szerint a hidat a ciszterciták építették a XVIII. század derekán, 1770 körül (256—257. kép). Nagyvázsony Nem mindennapi látványt nyújt az a kétnyílású kőhíd, amely a települést kettészelő mély völgy fenekén a Veszprémből Tapolcán át Zalaegerszegre vezető 74. sz. főközlekedési úton áll. 217
