Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Veszprém megye
A völgy fenekén két patak egyesül, mégpedig a Séd és annak malomárka. Vizeik a híd alatt elfolyva nyugat felé folynak tovább és az Eger-patak víztömegét szaporítják. A két patakág fölött egy-egy 5,00 m-es hídnyílás épült, a vízfolyás irányának megfelelő elrendezéssel, minthogy pedig a két patakág nem párhuzamos egymással, az egyik, mégpedig a faluközpont felőli hídnyílás, ferde elrendezésű. Ezt a ferdeséget még fokozza az a körülmény, hogy az útnak a hidat is magában foglaló szakasza kanyarulatban fekszik, amely éppen ellenkező irányú, mint a két, egyenes elrendezésű hídnyílás esetében kívánkoznék. A különleges helyszíni elrendezés következtében a középpillér mindkét oldalon, de különösen a vízfolyás felőli keleti oldalon, igen nagy méretű. Ez adta meg a lehetőségét annak, hogy a pillér hatalmas toldatát a hídpályáig felfalazzák s az így nyert területen mintegy 5 m- alapterületű fedett stációt építsenek. A stáció a szokásos alakú, hátul ívelt, elöl nyitott, benne Nepomuki Szent János szobra ép állapotban a helyén van. A kis kőház a hídon a nevezetes középkori hidak kápolnáit és egyéb felépítményeit juttatja eszünkbe (258. kép). A híd szélessége — korlátok között mérve — 6,50 m, teljes hossza 38,00 m. Utóbbi méret a nyílásméretekkel szemben igen nagy eltérést mutat s az elrendezés rendkívüli voltára hívja fel a figyelmet. A híd anyaga terméskő, karbantartása kifogástalan. A szoborházat elöl kétoldalt oszloppárok hangsúlyozzák, amelyeknek egyik oszlopa hiányzik. A szoborház hátsó vonala a pillér élében folytatódik és igen lendületes, szép kontúrvonalat alkot. A hídnak — sajnos — nincsenek meg a mellvédjei. A szárnyfalak és homlokfalak a pálya szintjéig emelkednek és a biztonsági szempontok miatt szabványos vaskorlátai vannak, amelyek idegenül hatnak és kissé durván emlékeztetnek arra, hogy a híd a mai élet szolgálatára épült célszerű építmény. A híd megtalálható a Veszprém megyei utak és hidak 1837. évi összeírásában. A jelzett helyen a következő bejegyzés olvasható: ,,. . .17. Veszprémből Tapolcára. . . vivő kereskedői út. . . Nagyobb kőhíd patakon és malom Nagyvázsonyban 10 969. . . ” A szám a Veszprémtől mért távolságot jelzi és 100 m-re egyezik az út mai szelvényszámával (20 + 940). A stációról a százharminc év előtti összeírás nem tesz említést. Nemesbük A község bekötőútja Hévíz felől éri el a települést, délről észak felé végigvezet a beépített területen, majd derékszögben nyugatra kanyarodva a Császárér patak mély vízmosása fölött átlépve hagyja el a községet. A szakadékot áthidaló kétnyílású kőhíd a beépített területnek majdnem a határán áll. Az áthidalt vízmosás meredek falait a fák és bokrok alaposan benőtték. A híd viaduktszerű, középpillére igen magas, hídfői mind a négy oldalon más-más kiképzésű magas szárnyfalakban folytatódnak. Legrövidebb a keleti hídfő északi szárnyfala, amely a hídtengellyel párhuzamos. Párja a déli oldalon csaknem merőleges rá, követi az út vonalvezetését, amely délről kanyarodik a hídra. A nyugati hídfő mindkét szárnyfala ferde elrendezésű, közülük 218 258. kép. Híd egyik nyílása és szoborfülke, Nagyvázsony
