Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Veszprém megye
szárnyfalak, boltívek egyaránt terméskőből épültek. A mellvédek magassága a hídpálya fölött 0,60 m, felső vonala egyenes, vízszintes. A homlokfalak elé csupán az északi — vízfolyás felőli — oldalon ugrik ki egy elég hosszú pillértoldat, amelynek alján szalagvaspántolás látható. A déli homlokfal sík. A szárnyfalak közel merőlegesek a hídtengelyre, azokat, valamint a mellvédeket cementhabarcsból készült fedkőutánzat védi a csapadékvíztől. A híd falazatait több helyen is teljesen bevonták cementhabarccsal, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy a hídfenntartó a helyenként kissé mállékony kőanyagot igyekezett a lehetőséghez mérten konzerválni. A híd alatti meder erősen feliszapolódott. A helybeliek közlése szerint a boltívek alatt régebben kocsival is el lehetett hajtani, annyi hely volt. Ma alábújni is alig lehetne. A híd alatti vízfolyás igen erős. Ennek ellenére a meder feliszapolódása jelenleg is tovább folytatódik, amit a lakosság is elősegít azáltal, hogy szemetet és hulladékot szór a híd mellett a mederbe. A híd déli oldalán a nyugati nyílást már csaknem teljesen elfedte a bedobált föld és törmelék. A vaspánt jelenléte a pillérvégen arra a következtetésre indít, hogy a hídon zsilip vagy gereb lehetett, mindenesetre a falun belül a vizet duzzasztották, ami megmagyarázza a meder feliszapolódását. Helybeli közlés szerint a hídon valaha védőtető alatt szobor állott. Ezt a szobrot az 1920-as években távolították el a hídról, nagyobb mértékű javítási munka miatt. A szobor a plébánia padlásán ma is megvan (faszobor). A híd környékét aránylag kevés költséggel könnyen rendbe lehetne hozni, tetszetőssé tenni. Mindenesetre ki kell tisztítani a patak medrét, biztosítani kell a víz szabad lefolyását. Nincs helye a mederben a régi korlátvégtömböknek sem, ezeket is ki kell emelni vagy el kell ásni. A meder rendbehozatala a vízfolyás szempontjából is hasznos lenne. Megvédené a községet az esetleges elöntéstől. A község fölötti halastó gátja már egy alkalommal (1955-ben) átszakadt és miután a vizet a híd alatti meder nem emésztette, a patak megáradt, átcsapott a híd fölött, sok házat elöntött és sok kárt okozott. A híd építésének története feltáratlan. A Veszprém megyei utak és hidak 1837. évi összeírása Kislőd területén több kőhidat említ, mégpedig ,,egy völgyben”, azután ,,egy kis folyón”, majd a „templom előtt”, amelyekből azonban nem lehet határozottan azonosítani a szóban forgó hidat. Mindenesetre feltételezhetjük, hogy az említett három híd egyike — valószínűleg a templom előtti — azonos a Torna-patak hídjával. Magyarpolány A község bekötőútja a 8. sz. Budapest—Székesfehérvár—Szentgotthárd—Grác főközlekedési útból a 73. és 74. km szelvények között észak felé ágazik el. A települést 3 km út megtétele után érjük el. A tágas főtéren háromfelé ágaznak el az utcák. A délkelet felőli elágazás a Táncsics Mihály utca, a község mélyebb fekvésű területe felé vezet. A főtértől kb. 400 m távolságban primitív kőhíd épült a vízelvezető árok fölé. Nyílása 2,20 m (1 öl 1 láb), szélessége 7 m. Ránézésre áteresz-255. kép. Hidacskaa község közepén, Magyarpolány 216
