Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Nógrád megye
182. <ép. A rcnrá-y' Lókospacak-n'd a <czség kapuja 'S3, kép. A rorohányí _ó kos pata <-h'd a szoborra! betűk és az 1882-es évszám, bizonyára javítás éve (183. kép). A pillérek a vízfolyás irányában ék alakúak, az ellenkező oldalon a homlokfalba simulnak. A mellvédfalak közepes egyenes, vízszintes, végei alaprajzilag kifelé hajlanak, ezzel úttölcséreket alkotnak. Ugyanott lefelé törve, magasságuk is csökken és a végeknél leérnek az útszintig (182. kép). A hídnyílások lapos kosárívek, 2,60-2,80-^2,80 m (másfél öl) méretűek, a híd szélessége — mellvédek között mérve — 5,80 m (3 öl), teljes hossza 17,80 m. A híd építésének története feltáratlan. Nógrád vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei több helyen említik a romhányi hidat. így 1803-ban a romhányi és rapi hidak javításáról intézkedtek, 1808-ban pedig három másik híddal együtt a romhányi út hídjának javítását rendelték el. Sajnos egyik esetben sem tűnik ki a szövegből, hogy a Lókos-patak hídjáról van-e szó. Az utóbbi esetben a javításokhoz faanyagot szereztek be. A romhányi és szécsénkei hidakhoz az 1815-ben rendeltek faanyagot. Legtöbbet mond az 1832. évi Pünkösd hava 15. napján megírt jegyzőkönyv, amely szerint ..Romhány helysége határjokoan lévő Sós nevű hidat újonnan kóból felépíttetni a falu végen levőnek pedig megigazítását elrendelni kéri", ami meg is történt, illetve az „elölülői hivatalra bizatik.” Ezekből az adatokból a híd építésének időpontját kihámozni megnyugtató módon nem lehet. Minthogy a közgyűlési jegyzőkönyvek mutatói az anyag csoportosítását 1790-től tartalmazzák, ettől az időponttól kezdve pedig, 1840-ig a romhányi hídról csak a fenti jegyzőkönyvek emlékeznek meg, biztosra lehet venni, hogy a Lókos-patak hídja 1790 előtt épült. Ezt az a megállapítás is igazo ja, hogy a „romhányi kőfaragókról" a jelzett időközben igen sok szó esik. Romhány tehát régi kőfaragófészek lehetett, amelynek mesteremberei messze földön is híresek voltak. Romhányi kőfaragók végezték rendszeresen a nevezetes rárosi Ipoly-híd javítását is, amelyről majdnem minden évben megemlékezik a jegyzőkönyv (I. fentebb Nógrádszakál címszónál). A híd a műemlékjegyzékbe M. J. jelzéssel fel van véve. 11* 163
