Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Nógrád megye
A mellvédfal felső vonala mindkét híd esetében vízszintes s az előbbinél a szárnyfalakon is végigvonul, mig a nagyobbiknél a szárnyfalak tövénél függőlegesen megtörik. A patakmeder mindkét híd környékén gondosan karbantartott burkolt árok, amelyen kimosás vagy feltöltödés — természetesen — nem mutatkozik. A vízfolyások iránya nyugat-keleti. A településnek a hegyormon túleső részén, az út 1 —010 szelvényében még egy kis méretű 1,90 m (1 öl) nyílású hidacska található. Szépen faragott kövei egytől egyig kerekszámú öl méretűek s a fedköveken látható cementhabarccsal kitöltött vésetek még ma is tanúsítják, hogy a köveket valamikor kötövasak fogták össze. *68. kép. Híd a <czség <özepé'- Felsőpetényben '69. kép. A felsőpetényi h'd homlokzatának részlete A fedkövek mérete 48x16 cm, tehát másfél láb es fél láb, a boltozati köveké pedig 32 cm, vagyis 1 láb. A hidak építésének történetéből csupán néhány adatra következtethetünk az eddig megtalált iratokból. Nógrád megye közgyűlése 1822-ben foglalkozott a felsőpetényi kőhidakkal. Ebben az évben „Felsö- Petény helységének Közbirtokossai a Bathí helységből Felső Peténybe, innen ismét Alsó Peténybe s Keszegre vivő köz utón található kőhidak romlott voltát panaszolván azoknak megigazitásáért folyamodtak..." A panasz alapján a közgyűlés elrendelte a hidak felülvizsgálatát, s ezzel a kékkői járás főszolgabíróját bízta meg, akinek eljárása eredményéről jelentést kellett tennie. Négy évvel később foglalkoztak ismét a hidakkal a megyei közgyűlés előtt. „Felső Petény helység községe Helységek határjában épített Hidakra megkívántaié Mésznek, Téglának s Vasnak árát kifizetettní kéri," amely kérés alapján .... .a bent kitett Mésznek, Téglának és Vasnak ord. Eskütt Szétsényi Miklós Ur által elismért ára három száz kilentzcven két ft-okkal és 6x az Honni pénztárból kifizetettní rendeltetik." Ebből a két feljegyzésből kétségét kizáróan következik, hogy az 1822. évet jóval megelőző időben már 155
