Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Nógrád megye
legalább két kőhíd állott Felső Petényben. Minthogy jelenleg az úton, az említett hidakon kívül csupán egy híd áll még — az út 0 + 400 km szelvénye mellett levő faragott kő pillérű vasbeton gerendahíd, — nem lehet vitás, hogy a feljegyzések a fent említett régi hidaknak legalább az egyikére, esetleg közülük kettőre, vagy mind a háromra is vonatkoznak. Héhalom Ha dél felől, a Verseg felé vezető úton közelítjük meg a községet, át kell kelnünk a Bér-patak völgyén. Az út töltése, amely a völgy irányát követi, derékszögű kanyart ír le, hogy a völgy másik oldalán ellenkanyarral érje el a község első házait. A patak fölötti műtárgy háromnyílású, szegmensívekből álló kőhíd (170. kép). A hídnyílások 7,40, 9,20, 7,40 m méretűek, ezek a méretek kevéssel térnek el a 4, 5, 4 öl mérettől. A pontos ölméretek 7,59 és 9,48 lennének. Lehetséges, sőt valószínű, hogy építés közben „vastagabbra vették” a pilléreket és innen származik az eltérés. A középső nyílás záradéka a két szélső nyílásé fölé emelkedik. A homlokzatot mellvéd teszi teljessé, amely a középtől a szélek felé lejtő vonalozásával a hídnyílások méretkülönbségeit hozza összhangba. A falazati kőanyag szürke színét kellemesen váltják fel a pillérvégek piros színű kövei. A fedkövek igen nagy méretűek, szélességük 63, magasságuk 31 cm (2 és 1 láb). A híd szélessége 6,50 m, teljes hossza 38,00 m (171. kép). A patakmeder erősen feliszapolódott, a nyugati (Verseg felőli) nyílást teljesen eltakarja a mederből kiemelt, föld alkotta depónia. Emiatt a híd szemlélése és fényképezése is nehézségekkel jár (172., 173. kép). Az északi homlokzaton a nyugat felőli pillérről hiányzik a toldat, helyét a homlokzat síkjában falazták el. Itt is és máshol is, a kőfalak jó állapotban vannak és a gondos karbantartást tükrözik. Az összbenyomás a hídról igen jó. Az ívek vonala, 170. kép. A Bérpatak háromnyílású hídja, Héhalom 171. kép. A Bérpatak hídjának pályája, Héhalom a mellvéd lejtése, az enyhén kihajló szárnyfalak szép együttest alkotnak, amelyet csak a depónia közelsége zavar. A híd építésének története csak részben követhető. Támpontul vehető a déli mellvédfalon, a község felől számolt 11. fedkő tetején bevésett évszám: 1833. Ez időpont táján Nógrád megye közgyűlése többször tárgyalt a ,, Hi hal mi hídról”. Még 1826. április 15-ik napján tartott közgyűlésen arról panaszkodott Fehér László „rendszerint való esküit”, hogy a palotási és hihalmi hidak nagyon megromlottak és azt javasolta, hogy a hidakat kőből állítsák fel. A közgyűlés el is határozta ezt. Hogy a közgyűlés határozatát az „elölülői hivatal” mikor hajtotta végre, az a jegyzőkönyvekből nem derül ki pontosan. Magát a híd elkészültét nem is jelentették a közgyűlésnek (ez, úgy látszik, nem volt kötelező), csak egyéb jelentések mellékmondataiból derül ki néhány részlet. 156
