Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)
Hídleírások - Nógrád megye
167. kép. A becskei ,,község hídja” pályája lakosai úgy tudják, hogy a híd a templommal egyidős tehát a XVIII. században épült. Arravonatkozóan a legnagyobb határozottsággal nyilatkoznak, hogy atyáik elbeszélése szerint, azok gyermekkorában — tehát 1850—1860 táján — a meder még nem volt feliszapolódva, olyannyira, hogy a híd alatt szénásszekérrel el lehetett hajtani és rendszeresen jártak is alatta. Nógrád vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1823- ban említik meg a becskei híd felépítését és közlik a hídépítéssel kapcsolatos különféle kifizetéseket. Minthogy azonban a községen keresztülhaladó 206. sz. főútnak is van a község területén hídja, nagyon valószínű, hogy a jegyzőkönyvek erre, nem pedig a „község hídjára” vonatkoznak. Az 1823. évi hídépítést Hoffenmayer Joachim kőművesmester végezte, aki a földmérői bizonyítás és a számvevői felvetés szerint összesen 639 ft 30 kr. összeget kapott. „Imovszky János a Betskei kőhíd mellé felvigyázónak rendeltetvén” 36 napra 18 forint jutalmat kapott. Több kis tétel között legérdekesebb Jerzsenits Pál vasáros követelése, aki a „Fellyebb említett Hídhoz szolgált 2000 db létzszegek és egy nagy Buzogány árát öszvesen 22 ft-okkal megadatni kéri.” Lehetséges, hogy a „buzogány” azonos a községhídja közepét összefogó falkötővassal, mert egyébként nehéz elképzelni, hogy miféle buzogányra volt szükség a hídépítéskor. Végül Hontzár János és több vanyarci mészégetők kértek „a szállított 250 kila mészért— mérejét 54 xkal számítván öszvesen 225 ft-okat.” Mindezeket a költségeket a vármegye az „itthonnyi pénztárból” megtérítette. A híd, amelyre a felsorolt adatok vonatkoznak, már nem áll fenn. Időközben korszerűbb szerkezettel átépült. Felsőpetény A településen erős S-kanyart írva halad át az a bekötőút, amely nyugaton Nőtincs és Osagárd, keleten pedig Bánk és Alsópetény felé ágazik el. A település magja alig néhány ház egy kis hegyorom tövében. Az út kanyarulata keresztülkúszik a hegyormon, s annak túlsó oldalán kis kihagyással, kelet felé hosszú házsor következik, amely az út északi oldalát csaknem másfél kilométeren át kíséri. A település magjában két híd áll, az út 1 +350 és 1+540 szelvényeiben. Előbbi nagyon ferde elrendezésű, 2,20 m (1 öl 1 láb) nyílású, rossz karban levő, félkör boltozaté mellvédfalas híd. Szélessége 4,80 m, korántsem felel meg a közutakra vonatkozó előírásoknak. Teljes hossza 11 mm. Az említett másik híd tulajdonképpen nem is az útnak, hanem az úthoz csatlakozó mellékútnak a hídja, nagyon gondosan karbantartott, ugyancsak mellvédfalas félkörboltozatú kőhíd. Nyílása 4,75 m (2 öl 3 láb), szélessége 5,90 m, teljes hossza a ferde csatlakozású szárnyfalakkal együtt 9,50 m (168., 169. kép). Mindkét híd alapfalai és boltozatai faragott kőből, egyéb falazatai terméskőből épültek. Érdekes mindkét híd esetében a boltozatok záradékának téglával való kiképzése, ami valószínűleg rongálódás okozta javítás alkalmával történhetett, s egyúttal a teherbírás erősítését is célozhatta. 154
