Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Hídleírások - Heves megye

A hidak építéstörténeti adatait csak részben ismer­jük. Az 1803. évi összeírásban a hidakat még egyáltalá­ban nem említik, úgy látszik, ebben az időben még nem használták Vámosgyörk és Adács között a közvetlen utat, hanem Jászárokszálláson át közlekedtek. Az 1853. évi összeírás viszont már mind a három hidat kőhídként említi. Bizonyos tehát, hogy a hidak a XIX. század első felében épültek. Érdekes az a jogvita, amely az említett hidak és a rajtuk átvezető út ügyében 1867-ben foglalkoztatta a vármegyei közgyűlést. Az érdekelt két község azt kérte, hogy a hidak kijavításáért és az út töltésének elkészíté­séért, amely munkálatokat a két község magára vállalta, engedjék el a közmunka kötelezettséget. A közgyűlés megbízta Szabó Imre megyei mérnököt, hogy a „mun­kálat minőségével és értékével megismerkedvén adjon hivatalos véleményt arról, hogy a szükséges munkálat mily arányban áll azon feltétellel, melyet annak teljesí­téséért nevezett községek igényelnek.” A mérnöki jelentés az út töltésének elkészítését 3388 köböl földmunkával 1 forintjával számítva, 3388 forintban, a Gyöngyös-patak szükségessé vált átmet­szését 300 köböllel, illetve forinttal, a hidak kijavítását 611 forinttal, az egész munkát tehát 4299 forinttal szá­molta. Megállapította, hogy a két község egyévi köz­munkaereje csak 854 ft 72 kr, s javasolta, hogy a hidakat az országos közmunkaváltsági alapból pénzbeli támogatással javítsák ki. A közgyűlés a községek négyévi közmunkáját engedte el a teljes munkálat átvállalása fejében. Visznek Ha Visznekhez Jászárokszállás felől közeledünk, utunk kilométereken át párhuzamos az Eger-patakkal. A községet út és patak egyaránt nyugat felől éri el. A viszneki Eger-patakhíd jellegzetes alakja már messzi­ről feltűnik. A községbe beérve csupán néhány lépést kell balra letérnünk a főútról, hogy a hídhoz érkez­zünk (147. kép). 145. kép. Homlokzati részlet a Rédeipatak hídján, Vámosgyörk 146. kép. Gyöngyöspatak-híd, Vámosgyörk A híd kétnyílású, 8,85 m (4 öl, 4 láb) nyílásméretek­kel. Szélessége mellvédek között mérve 5,70 m (3 öl), teljes hossza 30 m. Mederpillére és két hídfője, vala­mint a boltozatok homlokívei faragott kőből épültek, a homlokfalak vagdalt kőből. Az Eger-patak vize alacsony vízállás esetén az észa­kabbra eső nyílás alatt elfolyhat, a déli nyílás ilyenkor szárazon marad. Az egyébként igen élénk vízfolyást egy időben fel-141

Next

/
Thumbnails
Contents