Gáll Imre: Régi magyar hidak (Budapest, 1970)

Hídleírások - Heves megye

147. kép. Egerpatak-híd, Visznek duzzasztották és energiáját közvetlenül a híd alatt malom hajtására hasznosították. A híd vízszintes vonalú mellvédfala két végén kissé lejt, mederpillére a vízfolyással szemben kihegyesedik, az ellenkező oldalon lapos, nem ugrik a homlokzat síkja elé. A híd állapota nagyon elhanyagolt. A rajta átvezető földút gondozatlan, a hídpálya jórészt elmosódott, a háttöltés kiegészítésre szorul. A homlokfalak burkoló­kövei közül sok kiesett vagy szétmállott. A pilléren négyszög alakú tábla látszik, amelyen az alábbi feliratot sikerült kibetűzni: Javíttatott 1904 Ebner Dezső jegyzősége és Herédi János bírósága ide­jébe. Bérlő törvénnyel Molnár János molnár (148. kép). A híd eredeti terveit nem sikerült felkutatni, ellen­ben megvan a hídépítés teljes elszámolási anyaga s a híd eredeti költségvetése is, amelyet a híd későbbi kivitele­zője, Rabi Károly gyöngyösi építőmester 1820. augusz­tus 20-án készített. Végösszege a hivatalos tollal való javítások után 2494 forint 24 krajcár. A hídépítésre azonban az 1820. évben még nem került sor. Közel három évvel később csupán, az 1823. április 16-án tartott vármegyei közgyűlésen kapott arra utasítást Markmüller József „rend szerint való Inzsenér”, hogy az 1820-i „felszámolást a mostani árak­hoz alkalmazva” a híd építésére és a várható költségek összegére tegyen jelentést. Ugyanazon év július 2-i jelentés szerint „a kőműves munka 1296 forint 35 kr-okba, a materiálék 1798 forint 24 kr-okba fognak kerülni. A szükséges készületeknek teljesíthetése végett azonban az építést felvállalt kőmí­ves mester Rabi Károly anticipato 300 forintokat kért magának kegyesen exassignáltatni, valamint ilyetén előre való fizetések más épületeknél is szokásban vol­tak. Méltóztasson arra való nézve a Nemes Vármegye ezeknek eszközöltetése eránt kegyesen rendelkezni.” A másnap tartott közgyűlés az előterjesztést el­fogadta, az előleget kiutalta, a híd építéséért az illetékes főszolgabírót tette meg felelős számadónak, aki a híd­építés előkészületeiről a november 28-i közgyűlésnek az alábbiakat jelentette: „Bernáth András fő szolga Bíró úr azt, hogy a Visz­­neki Hídnak kőből való felépítése tekintetébe már a meszet is meghordatta és a mester emberekkel is meg­alkudott, bejelentvén, azt kérte, hogy ennek felállí­tásához szükséges költségeknek, melyek 2494 forint 29 kr-okat tésznek néki apródonként számadás terhe alatt leendő kifüzetése elrendeltessen.” Az 1823. építési idényben tehát anyagszállítások és egyéb előkészítő munkák folytak. Az építési munkákat az 1824. építési idényben kezdték meg és ugyanabban az évben be is fejezték. Erről tanúskodik Markmüller József 1824. szeptember 15-i jelentése, amelyben a vármegye mérnöke a hídépítés költségeiről és anyagai­ról az alábbiak szerint számolt be. „A múlt 1823-ik esztendő november 28-án tartott Köz Gyűlés alkalmatosságával méltóztatott a Tekin­tetes Nemes Vármegye Énnékem a Viszneki Hídnak kőből való csinálását meghagyni s e végre a Pénztárbul számadás terhe alatt költséget is rendelni. Kivévén tehát és az 1. szám alatt lévő bizonyság szerint Tekinte­tes Generalis Preceptor Úrtul 2276 váltó forintokat és 56 kr-okat, azon summárul ekképen számolok úgy­mint : 142

Next

/
Thumbnails
Contents