Héjjné Détári Angéla: Régi magyar ékszerek. 2. módosított bővített kiadás (Budapest, 1976)
28. Páros mentecsat Két darab aranyozott ezüstboglárból, a rekeszekben fehér alapon rózsaszín, kék, zöld és sárgával festett erdélyi zománcos virágok és levelek, közöttük filigrándíszítmények. Egy tag átm.: 9 cm. XVII. század. Iparművészeti Múzeum, Budapest. Ltsz.: 6868/a—b. 29. Női öv Aranyozott ezüst, erdélyi zománcos. Téglalap alakú tagok és kerek boglárok váltakozóan, három-három láncocskával összekötött folyamata alkotja. Az övcsaton szalagcsokor, lecsüngő szárnyas angyalfejjel. Fehér, fekete, sárga, világoskék, rózsaszín és zöld zománcozással, néhány türkizzel. H.: 68 cm. Erdélyből, 1700 körül. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. Ltsz.: 1966/4. Hasonlók vannak a Nemzeti Múzeumban. — Irodalom: Mihalik Sándor: Emailkunst im alten Ungarn. Budapest, 1961. p. 37., 42—43. tábla. 30. Násfa pelikáncsaláddal Arany, kétrétegű, mindkettő teljesen áttört. Az alapdíszítmények fehér-fekete zománcozásúak, tizennyolc rubinnal s alul három függő gyönggyel. A középpontban kiterjesztett szárnyú, fehér ronde-bosse zománcú pelikánanya, alatta három kis fehér pelikáncsibével. A hátoldalon az indákban kalligrafikus finomságú fekete beágyazott zomáucdíszítmények. M. a függő gyönggyel: 10 cm. Erdély, XVII. század. Iparművészeti Múzeum Budapest, Ltsz.: 13697. 31. Balassi Bálint (1354— 1594) portréja Ismeretlen magyar festő olajfestménye, XVI. századi arckép XVII. századi hiteles másolata, amely a költőt 33 éves korában ábrázolja. 117,4x85,2 cm. Keresztény Múzeum, Esztergom. Ltsz.: 59.1059. — Irodalom: Cennerné Wilhelmb Gizella: Magyarország történetinek képeskönyve 896—1849. Budapest, 1962. p. 102. Az idézett költemények az ún. Júlia-ciklusból valók, amelyeket halhatatlanná vált szerelmeséhez, Losonczy Annához — aki Ungnád Kristóf egri várkapitány neje lett — írt. A versek teljes szövege: Balassi Bálint Összes versei és Szép magyar komédiája. Budapest, 1961. pp. 14, 15, 40. 32. Násfa Arany. Fent középen fehér zománcú pelikán mellén rubinnal, csőréből függő igazgyönggyel. Lejjebb három fehér és fekete zománcos „csokor” befoglalt rubinokkal, alul három függő igazgyöngy. M.: 8,3 cm; sz.: 5,5 cm. XVII. század vége. Iparművészeti Múzeum, Budapest. A Zichy család gyűjteményéből. Ltsz.: 51.1042. 33. Násfa Arany. Trónoló Madonnát ábrázol, ronde-bosse zománccal borítva. Fölöttük mondatszalagon: patron a Hungáriáé lerövidítve. Fekete, fehér, világoskék opak és narancsvörös, zöld, kék, áttetsző zománccal, négy rubinnal, hat gyémánttal. Alul szeráffej és egy függő gyöngy. Két gyöngy hiányzik. Teljes m.: 11,5 cm; legnagyobb sz.: 7,8 cm. XVI. század. A hagyomány szerint Lósy Imre esztergomi érsek számára készült. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. Ltsz.: Om. Jank. 127. — Irodalom: Mihalik Sándor: Emailkunst. .. p. 23.
