Héjjné Détári Angéla: Régi magyar ékszerek. 2. módosított bővített kiadás (Budapest, 1976)

20—2i. tábla. — Hasonló darab volt 1950 körül az angol műkereskedelemben. A felirat nélküli cz^stochowai példány a Jasna Góra- (Claire Mont-) kolostor kincstárában van; az 1727-ben elhunyt krakkói vajda, Jerzy Lubomirski herceg ajándéka. — Lásd Smulikowska, Ewa: „Ozdoby obrazu Matki Boskiej Cz^stochowskiej jako zespól zabytkowy” [A czystochowai Istenanya képmásának díszei mint műemlékegyüttes]. Rolnik histnrii sxtuki. Wroclaw—Warszawa—Kraków, 1974. Vol. X., p. 198., 19.

34. Mentekötő lánc

Aranyozott ezüst, három boglárból és három-három lánctagból áll, vörös üvegkövek, igazgyöngyök, türkizek sötétkék és színesen festett zománcokkal. Teljes h.: 40 cm; középső boglár átm.: 8 cm. XVII. század, Erdélyből. Iparművészeti Múzeum, Budapest. Ltsz.: 59.1992.1—2.

35. Kalpagfokgó

Aranyozott ezüst. Rekeszekben festett erdélyi zománcdísszel: fehér, fekete, világoskék és zöld színben, egy sor türkizzel. A forgatható tollas szárny hátoldalán az előoldallal egyező zománcozás van. A szárról láncon félhold csüng alá. Teljes m.: 42 cm. XVII. század vége, Erdély. Iparművészeti Múzeum, Budapest. A Zichy-gyűjteményből. Ltsz.: 53.4929. Különféle forgók vannak még a Nemzeti Múzeumban is. — Irodalom: Alcsuti Katalin: Régi magyar . . 20—21. tábla. — Mihalik Sándor: Émailkunst. .. p. 37., 38. tábla.

36. Mellboglár

Aranyozott ezüst, sodronyzománcos; áttetsző türkizkék, opakkék és fehér színekben. Középen türkiz és piros üvegkövek. Átm.: 13 cm. XVII. század második fele. Erdély, Brassó (Brasov), Michael Neustäder készítette. Iparművészeti Múzeum, Budapest. Ltsz.: 54.329. — Irodalom: Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 186y-ig—Merkzeichen der Goldschmiede Ungarns vom Mittelalter bis 186g. Budapest, 1936. Nr. 233/b. — Kövér Béla: „Királyföldi mellboglárok.” Archaeologiai Értesítő (íSyj), pp. 417—429. — Hasonlók vannak még a Nemzeti Múzeumban és budapesti magántulajdonban, valamint az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban.

37. Mellboglár

Aranyozott ezüst, öntött művű levelekkel, a szélén fehér, világoskék, rózsaszín, barna opak, valamint áttetsző zöld és kobaltkék virágok és fürtök. A levelek fölött és között, külső és belsőbb körökben váltakozóan három rubin, három smaragd, hat igazgyöngy; hat türkiz, hat igazgyöngy; tíz rubin és középütt egy nagy smaragd. A nagy kövek szekrényes foglalatán fekete zománcdísz. A boglár hátoldalán az alaplemez nagy leveles rózsákkal vésett díszű. Ötvösjegyek a betűző tűn. Átm.: 13,5 cm. XVII. század vége, XVIII. század eleje. Erdély, Nagyszeben (Sibiu). Harm Sebestyén — az egyik legkiválóbb erdélyi ötvösmester — készítette. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. Ltsz. 58.180.C. — Irodalom: Kőszeghy Elemér: Magyarországi... Nr. 1437/zz. — További magyar és német irodalom Hann Sebestyénről id. mű, p. 254. — Mihalik Sándor: „Der Goldschmied Sebastian Hann. 1645—1713.” Acta Históriáé Artium XVl, 3 — 4 (1970).

5°