Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
végeztek. A teendő itt olyanná vált, hogy nem évek, hanem hónapok alatt jól el lehetett sajátítani. Egészen külön csoportba kell sorolnunk az agyagbányászásnál alkalmazott napszámosokat, a kocsisokat, favágókat, a különböző gyári részlegekben alkalmazott napszámosokat, „a gyár függvényeit”. Ők alkották a tanulatlan segédmunkások seregét. A végzett munka, közelebbről a munka minősítése, a kerámiai iparban is létrehozta a munkásság rétegződését. A festők, mintázok, formaöntők, szabadkézi korongosok olyan munkát végeztek, amely az ipar manufaktúra fokán alakult ki, és azóta nem is változott, mert ez a munkafolyamat nem gépesedett. Itt továbbra is döntő tényező maradt a munkás tudása, kézügyessége. Ők alkották a magasabb szakmunkások rétegét. Önállóbb volt a munkájuk, jobb volt a bérük. A szakmunkások második, nagyobb rétegét a gép mellett dolgozó tömegmunkások képezték. Nehezebb körülmények közt dolgoztak, és kevesebbet kerestek. A segédmunkások helyzete volt a legrosszabb. Ez nemcsak bérük alacsonyságában, hanem létük fokozottabb bizonytalanságában is megnyilvánult. Az ő helyzetük függött legjobban az idénytől, a piaci megrendelésektől és a válságoktól. A segédmunkások sorsában osztozkodtak azok a szakmunkások, akiket ideiglenesen vettek fel, pl. a kőművesek. Egy részüket az ősz végén, az építkezések beszüntetésekor elbocsátották. Az 1886., 1888., 1892. évi üzemi pangás és a gazdasági válságok alkalmával a gyáros mindig több dolgozót tett ki az utcára a tömegmunkásokból és a segédmunkásokból, mint a festőkből vagy akár korongosokból is. Az utóbbiakat igyekezett megtartani a fellendülés időszakára. A munkásságnak ezen munkából következő, a bérben és a bizonytalanság fokában megnyilvánuló különbségei 3 rétegre bontották a dolgozókat. A különbségeket fokozta még az a tény, hogy a legmagasabb szakmunkát végzők eleinte többségükben idegenek voltak, magyarul nem is beszéltek. Ez a körülmény észrevehetően más és más magatartásra vezetett a három rétegnél a munkásmozgalommal szemben is.58 A TERMELÉS SZÍNVONALÁNAK NÖVEKEDÉSE A kapitalista összegyűjtötte a tőkét, megszerezte a geológiai és kerámiai szakismereteket, felkutatta és biztosította a nyers58 L. A pécsi munkásmozgalom megindulása című résznél. 71
