Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900

is előfordul. A városi fazekasok és fehéredényesek ismerték e helyeket. A fazekas céhnek a város keleti szélén valamikor közös agyagföldje is volt.28

A bányaművelés érdekében geológiai vizsgálatokat is végeztek Pécs környékén. Ennek eredményei némi útbaigazítást adtak a vidék földtani képéről.

Ilyen előzmények után Zsolnay Vilmos maga látott hozzá, hogy a vidéken agyagot keressen. Egyedül kutatta át Pécs egész környékét. A Janus Pannonius Múzeum iparművészeti osztályán őrzött feljegyzései tanúskodnak erről az 1866-ban megkezdett munkájáról. Jegyzőkönyvei mutatják, hogy kb. 70 pécsi és pécskörnyéki, összesen pedig 300 hazai agyagot vizsgált meg.

A kutatások Zsolnay Vilmost először a török időkbe visszanyúló — de valószínűleg még régibb — pécsi fazekasipar agyaglelőhelyéhez, a Tettye-völgyéhez vezették. A völgy két oldalán megfelelő mennyiségű agyagot talált. Sőt értékes fehér agyagra is bukkant. Nyomban megkezdte itt telekvásárlásait. Néha csak az agyagásási jogot tudta a tulajdonostól megszerezni, mint egy eset, a Barátúr-utca 24/1. sz. ingatlan esete mutatja. Legtöbbször azonban megvette a házhelyeket, épület nélkül az udvarokat, vagy házastól a telkeket. Ezekben a hegyoldalra kapaszkodó utcákban házsorok, sőt egész kis utcák kerültek így a kezébe. A Nap-, Szőlő-, Tettye-, Kisboldogasszony-utcákban 1—2 házat, a Bosnyák-, Barátúr-, Hatház-utcákban 4—4 ingatlant, a Gáspár-környéken 15 házat vett így meg. A Hegyaljautcán pedig a telkek egész seregét.29

A Mindenszentek temploma felett elterülő régi temetőt a város 1867-ben parcellázta, és árverésen értékesítette. A temető területéből Zsolnay Vilmos 2234 frt-on 16 telket vásárolt meg, mert itt is jó agyagot talált.30

A Zsolnay-gyár ugyanazt az agyagot használta, ugyanazon helyi alapból nőtt ki, mint az ősi pécsi fazekasipar. A későbbiekben rá fogunk mutatni arra, hogy még más szálak is fűzték a helyi fazekas kézművesiparhoz. (L. a 2. sz. térképet.)

Ha Zsolnay Vilmos a határban valahol agyagra bukkant, azt a területet megvette, vagy kibérelte. így jutott a Bánom-völgyben egy szántó ingatlanhoz, amelyen a Gilicze-agyaggödör volt. A Letics-dülőben egy agyagbányát bérelt a várostól. Vasas községben réteket vásárolt, hogy ott agyagot termelhessen ki.

28 Inczédi András pécsi kályhásmester, egykori Zsolnay-gyári munkás szóbeli közlése.

29 Pécsi Cégbíróság: 613., 17 873. Pécsi telekkönyv: 2145, 3795. sz. betétek.

80 Pécsi Közlevéltár — Pécs város levéltára: 7040/1867.

56