Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900

A kereskedelmi haszon fokozásához, az üzlet állandó bővítéséhez, egyre több tőke kellett. Ezért 1866-ban Zsolnay Vilmos társul vette maga mellé Imre testvérét, aki ugyancsak 10 000 frt-ot hozott a vállalkozásba. Ezenkívül állandóan használt kölcsönöket is.18

Ez időben a Pécsi Takarékpénztár és egyes pécsi polgárok, Erreth Anna, Weidinger János bizományos és szállító nagyobb kölcsöneit vette igénybe. 1865-re, 12 év alatt a 10 000 frt kezdő tőke 25 000 frt-ra nőtt fel. A bazár az 1875 és 1876 esztendőkben 5—5 000 frt, 1877-ben 14 752 frt nyereséget hozott. A tőke felhalmozódásában a hetvenes évekig a bazár vitte a vezetőszerepet.

Az 1865-ben 25 000 frt-ra rúgó tőkének összegyűlésében

ugyanis már nemcsak a bazár, hanem még egyéb vállalkozások is közreműködtek. Zsolnay Vilmos a Pécs-kárászi Kertész és Szőlészeti Egylet tevékenysége nyomán meglátta a kereskedelmi kertészet jövőjét. Elhatározta, hogy e téren is kísérletet tesz. A keménycserép-vállalat hatalmas telken állott. Itt műkertészetet rendezett be. Németországból hívott hozzá szakembert, hogy vezesse.19 Kertészete egy erfurti kiállításon kiváló gyümölcseivel díjat is nyert.20

1867-ben véget ért az abszolutizmus, megtörtént a kiegyezés.

Az 1865. és 1866. évek gazdasági krízisét hatalmas fellendülés váltotta fel. Ennek iramát még fokózta az a pénzbőség, amely az 1870—71-es porosz-francia háború hadisarcai nyomán az újonnan alakult Németbirodalomban támadt. Itt nagy vasútépítkezésekbe kezdtek. Ennek hatására számos bánya- és vasipari vállalatot alapítottak. Az alapítási láz átterjedt valamennyi iparágra. Túlcsapott a birodalom határain és hasonló tevékenység kezdődött az Osztrák-Magyar Monarchiában is. Nemcsak azért alapítottak vállalatokat, mert az iparcikkek utáni kereslet miatt ez hasznosnak látszott, hanem azért is, mert az ügyesen véghezvitt alapításokon nagyokat lehetett nyerni. A lendület 1873-ig tartott.21

Ekkor látta meg Zsolnay Vilmos az ipari tőke nagyobb profitszerzési lehetőségét, és ezért ebbe az irányba fordult.

18 Pécsi Cégbíróság Pécs: Pesti cégjegyzések 5. fasc. 1866. V. 1.

19 Pécsi Közlevéltár — Pécs város levéltára: 3825/1867.

20 Mattyasovszky-Zsolnay Teréz feljegyzései. Kézirat, 33. old.

21 Cunow, Heinrich: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte. Berlin, 1931. Dietz Verlag. IV. köt. 105. old.

48