Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
Ezt a kedvezőtlen körülményt még tetézte az, hogy Pécs piaca a vasúti hálózat révén — mint láttuk — csak lassan, először 1858-ban víziúttal kombinálva, majd 1865-ben kerülővel Nagykanizsán át, és végül 1882-ben a budapesti fővonallal kapcsolódott bele az országos piacba. Ezek az okok játszottak közre abban, hogy ezek a régebbi alapítású pécsi üzemek jórészt valószínűleg csak a 70-es, 80-as években érték el a gyár fokot. Akkor már mellettük hasonló úton fiatalabb társaik is eljutottak ide. Pécs iparvállalatainak kialakításában külföldi tőke a kiegyezésig nem játszott szerepet. A város mögött jelentős piac áilt ugyan, de a közlekedési viszonyok — mint láttuk — rosszak voltak, a vasúti hálózat későn épült ki. Ezért a kereskedelmi tőke 1848 előtt lassan és kis mennyiségben halmozódott fel. A város kereskedelmére oly fontos két vasútvonal kiépülése az 50-es évek második felétől a felhalmozódásnak lendületet adott. Ezért ekkor a kereskedelmi tőkének az iparba való átmenetele is nagyobb méreteket öltött. Addig a virágzó pécsi kisiparból kinövő egyszerű tőkés kooperációk a pécsi gyáripar létrehozásában versenyeztek a kereskedelmi tőkével. A szén közelsége ellenére Pécsett tehát a természeti adottságok és a technika akkori helyzete következtében a könnyűipar fejlődött erősebben. Ezért vált Pécs a nehézipar helyett inkább a könnyűipar városává. Pécs gazdasági viszonyainak megelőző vázolását azért tartottuk szükségesnek, hogy megmagyarázhassuk, miért keletkezett éppen Pécsett a Zsolnay-gyár, milyen gazdasági alapokból és környezetből nőtt ki, milyen összefüggésben, kölcsönhatásban fejlődött ezzel a gazdasági háttérrel. Az elmondottakból világosan kiderül, hogy a nyersanyag megléte következtében a feudalizmus korában alakultak ki a pécsi könnyűipar kézműves, céhes alapjai. Ide nyúlik vissza a pécsi kerámiai ipar eredete is. Erre az alapra épült rá, ezt a kezdetet folytatta néhol a tőkés termelés gyáripart megelőző formáinak közbeiktatásával a pécsi gyáripar. így és ezért vált e gyáripar könnyűipari jellegűvé. Az előzőkből is kiviláglik, hogy Bács, Tolna, Somogy megyék Baranyával szomszédos területeiből, valamint Szerém, Verőce és Pozsega megyékből szintén már a feudalizmus korában kirajzolódtak Pécs piacának körvonalai. Lazán még Belovár-Körös és Varasd megyék is hozzátartoztak ehhez a piachoz. A kapitalizmus kiépülő közlekedési hálózatával ezt a piac36