Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén

tőkések a felsorolt iparágakban új gyáraknak vetették meg az alapjait, vagy a már meglévő, régi nagyobb műhelyeket, kooperációkat és manufaktúrákat fejlesztették át gyárakká.

1890-ben az állami iparfelügyelet megállapította az akkor fennálló pécsi üzemek keletkezésének idejét. Az iparfelügyelő jelentéséből kiderült, hogy az 1890-ben Pécsett működő 15 régi gyárüzem közül 11 1849—1867, 4 pedig 1867—1882 közt indult meg.

1850-ben alakult az Első Pécsi Mész- és Téglagyár, továbbá Zelms György és Gyula téglatelepe, 1853-ban a Scholz Antalféle sörfőzde, 1858-ban a Weidinger-gőzmalom, 1859-ben Littke József pezsgőgyára, 1860-ban Pintér József parkettgyára, 1861- ben a Hamerli-féle kesztyűgyár, 1862-ben a Havas és Ritter gépgyár, az Engel Adolf és Fiai parkettgyár, 1865-ben Haberényi Pál gépgyára, 1866-ban Krausz Ábrahám bérlő gőzmalma.

1871-ben létesült a Trieszti gázgyár rt. gázgyára, 1880-ban a Pécs—Mohácsi Vasúttársaság gépgyára, 1881-ben a Hoffmann bútorgyár, 1882-ben a Herczeg testvérek rézöntödéje.

Természetesen ezek a felsorolt gyárak keletkezésük általuk megadott időpontjában még nagyobb részt nem voltak gyárak. Nem érték még el azt a fokot, hanem csak a tőkés termelés gyáripart megelőző formáit képviselték.

Kisárutermelésből, ipari műhelyből vált gyárrá: a Zelmstéglatelep, a Weidinger-gőzmalom, a Hamerli-kesztytigyár és a Hoffmann-bútorgyár.

A kereskedelmi tőke hozta létre az Első Pécsi Mész- és Téglagyárat, a Littke-pezsgőgyárat, a Pintér- és az Engel-parkettgyárakat.

3 gyár eredetéről közelebbit nem tudtunk megállapítani.

Mikor érték el ezek az üzemek a gyár fokot?

Az abszolutizmus évei alatt az osztrák nagyburzsoázia és a magyar nagybirtokos osztály a kapitalizmust a mezőgazdaságra akarta korlátozni, és a gyáripar fejlődését akadályozta.

E tényt, a magyar iparnak ezt az elnyomását egyesek már az 1870-es évek végén megállapították. A magyar ipar érdekében „az ötvenes évek kényuralma kevesebbet tett a semminél..., s a külföldi ipar sehol sem özönlötte el annyira az országot, mint nálunk.”73

73 György Endre: Keletre Magyar. Magyarország közgazdasági érdekei és teendői Kelet felé. Bp., 1877. Knoll kiad. 17. old.

Nemes Dezső ismertetése: Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon c. könyvéről. Társadalmi Szemle, 1952. 1312. old.

3*

35