Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
A gabonakereskedelemben ekkor tűnt fel Schapringer Joachim. Később bizományi és szállítmányozási üzletekkel is foglalkozott. 1862-ben társul vette maga mellé Grün Bénit, és 36 000 frt tőkével megnyitotta nagypiaci váltóüzletét. Ez volt az első pécsi magánbank.52 A kereskedők pultjain, a kereskedelemben halmozódott fel Pécsett is a tőke, amely életre hívta a pécsi bankokat. Ezeknek alaptőkéit a földbirtokosokkal együtt ők adták össze, kölcsöneiket ők használták. A pécsi bankoknak a létesülése, amely a Pécsi Takarékpénztár megalapításával már a reformkorban vette kezdetét, mutatja, hogy a pécsi kereskedők kezén már tőke halmozódott fel. A kapitalizmus itteni, helyi kibontakozásának megteremtődött ez az előfeltétele is. A kereskedelmi tőkének ez a felhalmozódása tette Pécset már 1848—49 előtt Baranya, továbbá Bács-Bodrog, Tolna. Somogy, Verőce, Pozsega megyék szomszédos területeinek igazi központjává. Ezeket a területeket Pécs kereskedelme látta el áruval.53 A BÉRMUNKÁSOK MEGJELENÉSE A VÁROS TÁRSADALMÁBAN, A PÉCSI MUNKAERŐPIAC KEZDETE Meg kell még vizsgálnunk azt a negyedik tényezőt, amely előfeltétel a kapitalizmus kialakulásához: honnan vette az iparivá átalakuló kereskedelmi tőke a munkáskezeket. Állott-e rendelkezésére a társadalomban elegendő olyan elem, amely a termelőeszközökkel már nem rendelkezett, attól meg volt fosztva, és nem volt más megélhetési lehetősége, minthogy munkaerejét eladja, és munkásnak jelentkezzék az életrekelő gyárakban? Ehhez Pécsnek, az akkori kisvárosnak a társadalmi képét kell ebből a szempontból megvizsgálnunk. A város a török uralom és az utána történt telepítések következtében tarka nemzetiségi képet mutatott. A belvárost helylyel-közzel, a Szigeti-külvárost túlnyomóan magyarok lakták. A belváros nagyrészben, a siklósi külváros pedig teljesen a német kereskedő és iparos polgárságé volt. A keleten elterülő Budai-külvárosban földmíves horvátok és iparos (főleg tímár) bosnyákok éltek. Az ő itt létük és településük ennek a város52 Pécsi Cégbíróság. 5. fasc.; Pécsi Lapok, 1862 máj. 15. sz.; Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécs, 1922. Pécsi Irodalmi és Könyvkiadó. 185. old. 53 Kozlov, G. A.: A tőkés termelési mód kialakulása, 2. kiad- Szikra 1951. 26. old. 26
