Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén

Az importcikkek sokféleségükkel és minőségükkel azt mutatják, hogy a vásárló erő már a szabadságharc előtt jelentős volt.

Ha most már szervezete alapján vizsgáljuk Pécs kereskedelmét a szabadságharc előtt, akkor azt látjuk, hogy az átmeneti állapotban volt a fejlettebb tőkés gazdálkodásra jellemző formák felé.

A KERESKEDELEM FELLENDÜLÉSE

Még nagyon erős szerepet játszott itt is, mint országosan, a kereskedelem formái közül a kínálatot és keresletet időben és térben koncentráló vásár. ,,E’ nagy számú vásárok előmozdítják ugyan a’ közlekedést, de egy úttal tanujelei, miszerint nálunk a’ kereskedés még bölcsőjében van, ’s még igen távol állunk azon iparűző művelt nemzetektől, hol a városok mindennemű nyers és ipartermékek szünetleni rakhelyei lévén vásárokra, mellyek csak a’ szorgalmas néptől lopják el a’ drága időt, szükség nincs” — mondja Fényes 1845-ben.43

A híres pesti, debreceni és óaradi vásárokhoz hasonló, az illető hely kereskedelmi jelentőségével arányban lévő vásárokat ekkor 920 helyen tartottak az országban. Mohács vásárai a Pest és Eszék közti jobb földrajzi fekvés, a béllyei, dárdai és más roppant uradalmak közelsége miatt vetekedtek a pécsiekkel. Itt 4 országos vásár volt és 2 heti vásár. Az országos vásárokat, amelyek 1 álló hétig tartottak, 1862-ben 3 napra limitálták, így nagyobb látogatottságot vártak tőlük.44 Ezeken a vásárokon találkoztak az ormánysági háziiparos bognárok, a hertelendi, mágocsi fazekasok termékei a pécsi iparosok és kereskedők áruival.45

A vásárokon már a 19. század elején mindenütt kialakult aa a szokás, hogy a különféle áruknak külön piaca volt. így Pécsett az Irányi Dániel-tér volt ekkor a marhapiac, a Kórház-tér a disznóoiac, a Jókai-tér a halpiac, a székesegyház előtti tér a búza- és edénypiac.46

A szabadságharc idején az iparosok közül a Nagypiac-téren (ma Széchenyi-tér) egy-egy könyvkötőnek, üvegesnek, bádogosnak, köszörűsnek, szabónak és masamódnak volt még műhelye és

43 Fényes Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, földirati s történelmi szempontból. Bp., 1866. Pollák ny. 292. old.

44 Pécsi Lapok, 1862 márc. 27. sz.

45 Kiss Géza: Ormányság. Bp., 1937. Sylvester ny. 357. old.

46 Barta István: Pécs gazdasági élete a XVIII. században. Pécs, 1941. 37. old.; Hantos Gyula: Vázlatok Pécs földrajzához. Bp., 1940. Egyetemi ny. 51. pld.

23