Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén

üzlete. Kiszorították őket innen is, meg a Király-utcából is (ma Kossuth Lajos-utca) a kereskedők üzletei. A Nagypiac terén megnyíltak a Schönher, Wiener-Mayer, Käufer, Skalnicki rőfös-kereskedések, a Jáger-vaskereskedés, valamint Zsolnay Miklós (a gyáralapító apja) nürnbergi áru (rövidáru, játékszer) és hangszerkereskedése.

Amint nőtt a forgalom, nőtt a raktári készlet. Megépültek a Kossuth-utca udvaraiban a nagy, máig is álló régi raktárházak.47

1845-ben a pécsi kereskedők raktáraiban lévő készleteket a következőre becsülték: gyarmati cikkek 200 000, pamutáruk 150 000, gyapjúkelmék 100 000, vászonkelmék 100 000, selyemkelmék 80 000, vasáruk 168 000, bor 160 000, gyapjú 74 000, gubacs 60 000, dohány 20 000, pécsi és szigetvári répacukor 14 000, repceolaj 12 000, rongy 12 000 forint pengő.48

Ha a tőke megnövekedett, a pécsi kereskedő nem specializálódott valamely üzletág nagykereskedelmére. A piac ezt a specializálódást nem tette lehetővé. Ekkor inkább új üzletág bevezetésével bővítette üzletét. Mutatja ezt például az említett Zsolnay Miklós-féle nürnbergi áru és hangszerkereskedés fejlődése. A tulajdonos üzletét 1831-ben porcelán és kőedény árusítással bővítette ki. Majd 1845-ben a nagypiac keleti oldalán kétemeletes házat építtet, és ide helyezte át az újból megnagyobbított kereskedését. Sok kereskedő szőlőt szerzett, és belekapcsolódott valamilyen formában a borkereskedelembe. Littke Lőrinc, a Littke pezsgőgyár megalapítója is így indult meg a borkereskedelmen keresztül a gyáripar felé.

A reformkorban a kereskedők száma és vagyona megnövekedett. „Jónevű kereskedők Baranyában szép számmal vannak, és ha keveset is lehet közülük gazdagnak mondani — állapítja meg 1841-ben a város monográfusa — sok köztük vagyonos.” 1848-ban Pécsett 46 kereskedőt említenek. Közülük különösen 4 emelkedett ki, „akiknek kezében volt a kereskedelem nagy része”. 1865-ben 69 kereskedő és 17 kalmár (szatócs) élt a város falai közt.49

47 Jellachich Károly: Pécs a XIX. sz. közepén. Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője 1912. 21. old.

48 Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845. Lyceum ny. 84. old.

49 Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845. Lyceum ny. 85. old.; Haas: Gedenkbuch der königlichen freien Stadt Fünfkirchen. Fünfkirchen, 1852. Lyceum ny. 127. old.; Fényes Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, földirati s történelmi szempontból, Bp., 1866. Pollák ny.

24