Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
I. Pécs a magyarországi kapitalizmus korának kezdetén
A pécsi kereskedelem cikkeiben első helyen állott a bor, amely a szomszéd megyékbe, főleg Bácskába, aztán Horvátországba, Stájerba, Karintiába, Alsó- és Felső-Ausztriába, sőt Németországba is eljutott. A másik nagy cikk volt a dohány, amely tulajdonképpen Somogybán és Tolnában termett, „de Pétsről, a' honnan azt a’ Pétsi polgárok, mintegy 35 esztendők előtt legelsőben Triesztbe küldötték, Tobacco di cinque Chiese nevezetet vette”.41 A szén is követte ezt az utat a Dráván felfelé a stájerországi vasgyárakhoz, míg a porasz szén ki nem szorította onnan. Kárpótlásul azonban megkapta a közben felerősödött és megnőtt belső piacot. A búza, a kukorica, a sertés, a marha, a ló, a gyapjú az előző századokban kiépített, bennünket gyarmati sorssal sújtó Habsburg-polltika továbbra is érezhető következményeként Ausztria és Csehország felé tartott. A faragott kő, a mész, a fazekasáru, különösen a fehéredény, a bőr, a kocsik, taligák, hordók, mindenféle faeszközök, a gyékény már csak Baranyában keltek el, és a vásározó iparosok révén legfeljebb a szomszédos megyékig jutottak. A behozatali cikkekből legfontosabb volt a Szlavóniából jövő fa, az élő állat és a gubacs, amelyet a pécsi tímárok kerestek. Stájerországból érkezett a vas. Különféle helyekről, de főleg Ausztriából és Csehországból származtak a selyemkelmék, pamutáruk, vászonkelmék, gyapjúkelmék, a gyertyák, gyógyszerek, festékek, a rohitschi víz, az üveg-, kőedény- és porcelánáruk.42 Ha ezen áruk során végigtekintünk, azt látjuk, hogy a behozatali forgalomban az osztrák iparcikkek, a kivitelben pedig Pécs és környékének agrártermékei vezettek. A kiviteli cikkek közül messze jutott a bor, amelyet a gráci, augsburgi és prágai kereskedők vásároltak és a dohány, amelyet Triesztbe küldözgettek. Hozzájuk csatlakozott, de már csak 1849 után, a nagy előretörés várományosa: a pécsi szén. Az iparcikkek jórészt még a pécsi céhes ipar termékei, Baranya, részben pedig Bács-Bodrog, Tolna, Somogy, Szerém, Verőce, Pozsega megyék lakosságában találtak fogyasztókra. A forgalom iránya az utak és a drávai víziút folytán elsősorban déli és nyugati irányt mutatott. A szabadságharc után a vasutak kiépültével fordult ez az áruforgalom erőteljesen Budapest irányába. 41 Bayer: Egy Tekintet Baranyára. Tudományos Gyűjtemény, 1822. 12. köt. 13. old. 42 Ágh Timót: Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. Taizs ny. 236. old.; Hantos Gyula: Vázlatok Pécs földrajzához. Bp., 1940. Egyetemi ny. 60. old.; Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845. Lyceum ny. 82. old. 22