Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944
A gyári munkásmozgalomnak az 1929—33-as válság után a betanított és tanulatlan munkások képezték az alapját. Ők adták a tömeget és a vezéreket is. A munkásság ezen rétegével kerestek kapcsolatokat a pécsi kommunisták és a baloldali szociáldemokraták. Minden szervezkedés nagy akadályokba ütközött. Az állam és a gyárvezetőség éberen őrködött. A gyártulajdonosok nem tűrték, hogy olyan dolgozó legyen a munkások soraiban, akiről az a gyanú merült fel, hogy a gyárban politizál és „lázit”. Ezeket, mielőtt valamit is el tudtak volna érni, elbocsátották. Kelemen Katalin rakónő neve mellett például ez a bejegyzés áll: „j6 munkás, de nagyszájú lázító, vissza nem veendő”.60 1924-ben Kocsis Lajos malomi munkás azért került az utcára, mert „munkatársait lázította”.61 Ugyanígy járt Csirke Ilona és Bauer Júlia is. Elbocsátották őket, mert mindkettő „munkatársnőit a munka abbahagyására lázította”.62 A gyár munkásságát ezen körülmények közt a korongosok már nem szervezték, a betanított és tanulatlan munkások pedig nem tudták megszervezni. így aztán sztrájkig a gyári munkásmozgalom a gyárnak ebben a korában nem jutott el. 1921—44 közt, a Horthy-fasizmus idején a sztrájkok az egész városban nagyon megritkultak. A vas- és építőmunkásokon kívül más szakmában alig került sor erre 63 A tanult és tanulatlan munkások vezetése alatt és a már meglévő öntudat alapján részleges bérmozgalmak azonban többször keletkeztek a gyárban. Mindig egy-egy azonos munkát végző csoport kezdeményezte őket. Általános, az egész gyárra kiterjedő megmozdulásokká ezek nem váltak. A dolgozók a munkáltatóval tárgyalásokba kezdtek. Ennek során a gyártulajdonosok engedékenyebb magatartást tanúsítottak, mint valamikor Zsolnay Miklós. Az eredmény mindig szóbeli megállapodás lett, amely egyik vagy másik cikk darabbérét emelte. A részletek a dolgozók emlékezetében elmosódtak. Jegyzőkönyv- pedig a tárgyalásokról nem készült. Ezért ezekről a bérmozgalmakról közelebbi adatokat nem tudunk. ÖSSZEFOGLALÁS Ha a pécsi Zsolnay-gyár e korának történetét summázzuk, akkor azt látjuk, hogy abban a kapitalizmus általános válsága 60 M. K. 277. sz. 61 M. K. 27. sz. 62 M. K. 281., 819. sz. 63 Dunántúl, 1927 máj. 8. sz.; 1932 ápr. 24. sz.; Pécsi Napló, 1934 jan. 21. sz. 233
