Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944
részben a háborús bizonytalanság idézte elő, amelynek következtében a fogyasztás tartózkodó lett. De ezen az országos tényezőn kívül a gyár esetében közrejátszott az a körülmény is, hogy a többször említett örökösödési per ekkor ért véget, és a gyárból kiváló családtagok megítélt részét ki kellett adni. A háború, különösen pedig a német és cseh iparnak a háborús termelés céljaira történt átállítása a Zsolnay-gyár számára kedvező helyzetet teremtett. A piacon a német ipar versenye meggyengült. Ez a konjunktúra javított a munkabéreken is, és emelte a munkába állított dolgozók számát. Ha ezekben az időkben egy Zsolnay-gyári munkás heti átlagos bérét összehasonlítjuk a magyar gyáripari munkás, továbbá a porcelán- és kőedényszakmában dolgozó munkás heti átlagos bérével, akkor a következő képet kapjuk:45 Heti átlagbér Év ' a magyar gyáriparban a porcelán-, kőedény-, tűzálló-, hővédő- és egyéb agyagárugyárakban a Zsolnaygyárban 1925 18,15 P 11,60 P 1926 21,30 « 19,97 « 1927 24,12 « 21,27 « 1928 . 25,20 « 23,46 « 1929 25,74 « 23,24 « 1930 20,45 « 20,18 « 1931 26,73 P 20,20 « 21,24 « 1932 23,90 « 14,44 « 19,10 « 1933 22,75 «■ 17,70 « . * 19,83 « 1934 21,58 « 20,34 « 18,99 « 1935 22,10 « 20,04 « 19,07 « 1936 21,83 « 20,28 « 19,50 « 1937 22,12 « 20,64 « 20,00.« 1938 22,63 « 20,46 « 21,36 « 1939 24,36 « 20,88 « 22,78 « 45 Egy gyáripari munkás átlagos évi keresetére vonatkozó adatokat 1. A magyar gyáripar két világháború között. Bp., 1942. Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. 106. old. Az itt közölt évi átlagot hetire számítottuk át. A porcelán-, kőedény-, tűzálló-, hővédő- és egyéb agyagáru szakma átlag munkabéréire 1. Pallós Lajos: Építkezés és konjunktúra. Bp., 1942. Egyetemi ny. 136. old. Az elő-, szakmunkások, napszámosok, tanoncok stb. napi keresetének itt közölt ada-15 Rúzsás: A pécsi Zsclnay-gy&r történet« (10) 225