Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944

A vállalat vagyona, illetve forgótőkéje és a használt idegen tőkék (pénzintézet követelése, anyag- és áruhitelezők követelései, megrendelési előlegek, köztartozások) arányát a következő táblázat mutatja:

: év

A vállalati össztőke

A vállalati

forgótőke

A használt idegen tőke

(mindhárom számoszlop ezer

pengőben)

1925

3 153

831

365

1926

3 279

971

449

1927 .

3 491

2 171

608

1928

3 667

2 279

721

1929

3 977

2 493

1 066

1930

3 837

2 275

966

1931

3913

2 234

1 075

1932

3 790

2 242

1 075

1933

3 885

2 426

1 185

1934

3 961

2 537

1 212

1935

4 061

2 646

1 285

1936

4 148

2 778

1 320

1937

4 239

2 863

1 348

1938

4 446

3 151 *

1 515

1939

4 235

3 006

1 508

1940

4 229

2 997

1 522

1941

4 346

3 031

1 589

1942

4 545

2 998

1 802

1943

6 026

4 521

2 986

1944

5 657

3 753

2 618

Ha a Zsolnay-gyár legkritikusabb éveit vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a használt idegen tőke 1931—32-ben a vállalat forgótőkéjének 48,12, illetve 47,94%-át képezte. 1937-ben is a gyár forgótőkéjének 47,08%-a idegen tőke volt. Ugyanakkor, 1937-ben a bankadósság a forgótőkének 20,95%-át tette ki.

1938-ban az idegen tőke a vállalati forgótőkének 48,07%-át, a bankadósság a forgótőkének 17,45%-át képezte. 1941-ben az örökösödési perben megítélt követelések kiegyenlítése után ugyanezen arányok 52,42 %-ra, illetve 18,14 %-ra módosultak.

A pécsi Zsolnay-gyár 1930—31-ben, valamint 1938 körül élte a legsúlyosabb időket. A válságok a bankok monopolhelyzetét országosan erősítették.25 !

25 Incze Miklós: Válság és nyomor a Horthy rendszerben. Művelt Nép 1952. 12. old.

I

218