Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944
1933-ban indult meg újra. Az építészet továbbra is alkalmazta a Zsolnay-kerámiákat. De a háború előtti idők stílusával szakított. Nem díszítette velük agyon az épületeket. A célszerűség, lakályosság szempontjának megfelelően a házak külső és belső burkolólemezei összhangban vannak az épülettel. Egyszerűségre, célszerűségre és tartósságra való törekvés jellemzi őket. -Ilyen egyszerű pyrogr anitot alkalmaztak sok magán- és középítkezésnél. A kor nagyobb szállításai időrendben a következők: a budapesti Széchenyi-fürdő belső munkái (1927—28), Budapest székesfőváros iszapfogó medencéi (1927), Pécs város vegykísérleti állomása (1930), a Pécsi Egyetem új szárnyépülete, a Pécsi Egyetem lakóházának díszei (1933), a pécsi Rákóczi-út 39/'a, b, c, d. sz. bérházak burkolatai (1936, ill. 1940), a pécsi Nagy Lajos gimnázium építkezése (1930 és 1940 közt), az OTI budapesti baleseti kórháza (1937—38), a budapesti Szent István bazilika restaurálása (1938—41-ben), a galyatetői OTBA üdülőház (1939), a debreceni egyetemi ref. templom (1940), a debreceni nagyerdei uszoda (1943). (Nikelszky Géza adatai.) A válság után fellendülő építkezést a háborús nyersanyaghiány fékezte le. Az építkezésekkel összefüggően alakult a kályhapiac is. A cserépkályhák teljesítőképeségét a harmincas években technikai újításokkal annyira felfokozták, hogy egy kályhával 2—3 szobát is lehetett fűteni. Erre megnőtt a cserépkályha iránt az érdeklődés. A kályhacsempegyártást is nagyon érzékenyen érintette a cseh dömping. Egyidőben az a visszás helyzet állott fenn, hogy az importált kályhacsempe fényűzési adómentes volt. Ugyanakkor a hazai előállítású kályhák fényűzési adó alá estek. A cserépkályha terjedése fokozta a gyár chamotte-áruinak kelendőségét. A megélénkült építkezés forgalmat támasztott a csatornázási csövekben. A heti 4 vagon termelés e cikkből a harmincas évek végén megkétszereződött. Az építészeti kerámiából az átmenetet a díszműáruk felé a háborús emlékművek képezik. Ezek ugyanis az építészeti kerámia anyagából, pyrogranitból készültek. A Zsolnay-díszedényekben a művészi tervezés 1925—30 közt szünetelt. A válság után kihozott Zsolnay porcelánszobrok, eosinfigurálisok keresletnek örvendtek. A Budapesti Zsolnay-féle Porcellán Fayence-gyár Rt., amelynek részvényeit a gyár a megelőző korban szerezte meg, eredményesen dolgozott. A pécsi gyártól átvette a fajansz burkoló-14* 211 __
