Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944
km-es távvezeték, valamint az ezekhez tartozó kisfeszültségű hálózat 140 km-es vonala. Fejér megyében kb. 400 km, Veszprém megyében 168 km, Győr megyében 55 km, Sopron megyében 46 km hosszú távvezeték. A Tatabánya—Bánhida, Tatatóváros—Nagyigmánd— Ács—csépi 85 km-es vonal és a hozzá tartozó 180 kilométer hosszúságú elosztóhálózat. A legnagyobb szigetelőszállítások 1929—37 közt jutottak a gyárnak, amikor a Budapest—hegyeshalmi MÁV fővonalat elektrifikálták. A porcelánszigetelők forgalmában a második világháború alatt emelkedés állott be. Ennek egyik oka az, hogy a német porcelánipar versenye a háború következtében némileg gyengült. Másrészt a posta fokozta megrendeléseit. Az ország ideiglenes területi változásaival ugyanis a távbeszélőhálózat további kiépítése a postát több megrendelésre serkentette.17 A porcelánedénygyártás a termelés kis részét képezte. A hazai árukat a külföldi nyersanyag, a vámok és szállítási költségek drágává tették. A cseh dömping pedig rontotta a piacot. Különben is az anyagi legyengülés miatt a porcelánkészítményeket á háztartások és a vendéglők igen mérsékelten keresték.18 A meglévő vásárlóerő a porcelánnál gyengébb minőségű, ezért olcsóbb keménycserép edény felé fordult. Ez a jelenség magyarázza azt a tényt, hogy több keménycserép edényüzem létesült. Sőt még az agyagárut termelő kisiparosok tevékenysége is fellendült.19 A Zsolnay-gyár építészeti kerámiáinak sorsa az építőipar helyzetétől függött. Az első világháborút követő inflációban az építőipar munkához jutott. Sok tőkés pénzét épületekbe kívánta fektetni, hogy a rohamos elértéktelenedéstől megmentse. 1920-tól 1926-ig tartott a tőkének ez a politikája. Amint azonban az állam és a közületek 1925—30 közt hosszúlejáratú kölcsönökhöz jutottak, a középítkezések is megindultak. Az állam, a városok, az OTI, OTBA egymással versenyezve nagy építkezésekbe kezdtek. Ez az építési tevékenység 1927-ben érte el a tetőfokát. A nagy gazdasági válság következtében az építkezési munka szünetelt. Csak 17 Kereskedelmünk és iparunk az 1939. évben. Kiadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Bp., 1940. 186. old. 18 Pallós Lajos: Építkezés és konjunktúra. Kő-, föld-, agyag-, porcelán-, cement- és üvegipar Magyarországon. Bp., 1942. Egyetemi ny. 132. old. 19 Kereskedelmünk és iparunk az 1922. évben. Kiadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Bp., 1923. 266. old. 210
