Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944
lése ugyanekkor évi 2680, Magyarországé 1399, Romániáé 1148,. Jugoszláviáé 913 kilowatt-órát tett ki. Az elektromos energia termelésével párhuzamosan fellendült ezen országok elektrotechnikai ipara is. További lökést adott ennek a fejlődésnek a rádió elterjedése. A villamosítás a lakosság kultúrájára is nagy hatást gyakorolt.15 1 Az elektromos energia szállíthatóságán kívül a hazai gyengébb minőségű szenek gazdaságos felhasználása is közrejátszott az erősödő elektrifikációban. A villamosítás nyomán támadó keresletre számított a gyár vezetősége, amikor rátért a magasfeszültségű porcelánszigetelők gyártására. Az elektromos energia gazdaságosan magas feszültséggel szállítható. A magas feszültség nagy felületű szigetelőket követel, ami viszont a szigetelők súlyának a megnövekedését vonja maga után. A porcelánszigetelő tervezők és a gyárak fő problémája a szigetelőkkel kapcsolatban az, hogy a szigetelő felületét növeljék, és ugyanakkor a szigetelők súlyát csökkentsék. A meginduláskor nem álltak természetesen rendelkezésre bevált modellek. Az üzem külföldi szigetelőket vett mintául, és azokat másolta le. E tapogatózás közben megesett, hogy olyan szigetelő gyártását vezették be, amely külföldön már elavult. Ezért a gyár alighogy berendezkedett egy ilyen típus gyártására, máris félredobhatta, és a versenyképesség tartása érdekében új típusra térhetett át. Nagy nehézségek mutatkoztak az eladás körül is. Nem ismerték, és főleg nem ismerték el a gyár szigetelőit. A pénzügyminisztérium építési osztályának vezetősége például 1926-ban a komlói távvezeték építésére pályázatot írt ki. A szigetelő-szállításnál egyenesen kikötötte, hogy hazai gyártmányú szigetelők nem használhatók. A Zsolnay-gyár szót is emelt ez ügyben. „Sérelmesnek tartjuk a kiírást, amikor minden követelményt kielégítő, a német szabványoknak megfelelő, kifogástalan minőségű magasfeszültségű szigetelőket gyártunk, — írta felszólalásában a gyár — és azokért a legmesszebbmenő garantiát vállaljuk.” A Műegyetem Elektrotechnikai Intézete igazolta is, hogy a gyár magasfeszültségű szigetelői kiváló minőségűek.15 16 A gyár 1922. és 1925. közt lassan tört előre a belföldi szigetelőpiacon. 15 Radisics Elemér: A Dunatáj. Bp., 1946. Gergely ny. I. köt. 440.,. 442. old. 16 Szénbányaüzemi levéltár—Komló: 1352/1926. sz. 207
