Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944
A 30-as években már a Zsolnay-gyár tekintélyes helyet vívott ki magának a porcelánszigetelő piacon. Ettől kezdve nagy szállítások következnek. Az Eger—Gyöngyös Vidéki Villamossági Rt.-nak az E 2316 sz. szigetelőből 3500 db. 17 500 P-ért, a Fejérvármegye Villamossági Rt.-nak ugyanakkor 1700 db. 9010 P-ért, a Győri Ipartelepeknek 1938-ban 8500 db. 41 395 P-ért, a Győri Izzólámpa és Villanygyár Rt.-nak 1942-ben 3000 db. 15 900 P-ért, a MÁV-nak a Bécs—hegyeshalmi vasútvonal elektrifikálásához 1933-ban 10 000 db. E 2438 sz. szigetelő 310 000 P-ért, a Magyar Brown- Boveri Művek Villamossági Rt.-nak 1941-ben 4900 db. szigetelő 245 000 P-ért, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nak 1941-ben 2750 db. 82 500 P-ért, Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek 300 db. szigetelő 1943-ban 15 000 P-ért. A magasfeszültségű szigetelők mellett az üzem folytatta az alacsonyfeszültségűek előállítását is. Készített továbbá kisebb elektrocikkeket: kapcsolókat, konnektorokat, lámpafoglalatokat stb. Kiemelkedő jelentőségű a rádiótechnikával kapcsolatos porceláncikkek előállításának bevezetése is. Hogy csak egy ilyen megrendelést ragadjunk ki a sokból: 10 000 db. hosszúmenetű Mignon-dugót szállítottak a Binet Bernát cégnek 1927-ben 6000 P-t meghaladó értékben. Megkezdték a készülékszigetelők termelését is. A gyár technikai és egyben piaci haladását mutatja az a tény, hogy egyre nagyobb feladatokra vállalkozott. Mind magasabb feszültséghez állított elő szigetelőket. Az E 2796 sz. típus 60 kilovolt, az E 2924 és 3011 sz. 100 kilovolt, az E 3095 sz. szigetelőtípus pedig már 180 kilovolt feszültségű vezetékhez készült. A nagy megrendelők között szerepel a kor valamennyi vezető elektrotechnikai gyámra, áramszolgáltató vállalata és közüzeme. Hogy mennyi elektroporcelánt készített és hozott forgalomba a pécsi Zsolnay-gyár, azt legszemléletesebben azon távvezeték vonalak mutatják, amelyek Zsolnay-szigetelőkkel épültek. Egyben ez az áttekintés némi bepillantást enged az ország 1921 és 1944 közti elektrifikációjába. Ezen nagyobb, kizárólag vagy részben Zsolnay-szigetelőkkel megépített vonalak a következők: Baranya megyében Mohács, Nagyharsány, Siklós vidékének elektrifikálása során épített fő és leágazó vezeték, a Komló—Sásd-gerényesi 105 km, a Komló—bajai 60 km, a Baja—kalocsai 40 km hosszú távvezetékek. A Szigetvár—Barcs közti összesen 131 km hosszú vonal. A Szigetvár—Nagyatád 52 km-es, a Nagyatád—Nagykanizsa 42 208
