Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
IV. A Zsolnay-gyár az imperializmus korának az I. és II. világháború közti szakaszán a felszabadulásig. 1921-1944
nek. Kérte a bíróságot, hogy rendelje el a Zsolnay Vilmos társas cég felszámolását, és jogos, mások által ellenérték nélkül használt örökségi részének kifizetését.4 Ebből egy hosszú, 1938-ig tartó per kerekedett. Helyesebben mondva nem egy per, hanem a pereknek egész sora és ágasbe gas szövevénye. A Horthy-fasizmus Magyarországának ez volt az egyik legnagyobb pere, amelyben 5 000 000 P érték körül dúlt a harc. Orvosprofesszorok, köztük Wagner-Jauregg bécsi egyetemi tanár, politikusok, mint Keresztes-Fischer Ferenc, bankok, könyvszakértők, neves pesti és vidéki fiskálisok voltak a családtagokon kívül a per szereplői. Nem vág feladatunk körébe a nagy per lefolyásának részletes ismertetése. 1938-ban a Kúria döntötte el a hosszú, 16 éves küzdelmet. ítéletében kimondta, hogy a közkereseti társaság csak úgy állhat fenn, ha minden tagja, ez esetben tehát mind a tíz örökös, annak folytatásához hozzájárul, és ahhoz beleegyezését adja. Miután aZsolnay-örökösök valamennyien ilyen nyilatkozatot nem tettek, a bíróság elrendelte a Zsolnay Vilmos cégnek a társas cégek sorából való törlését. Ekkor egy örökös teljesen, kettő pedig részben kivette hagyatéki jussát. A többi örökös pedig egyezséget kötött. Megállapodtak abban, hogy egy új közkereseti társaságot hoznak létre. Ennek nyereségéből benthagyott vagyonuk arányában részesednek. A közkereseti társaság vezetői Mattyasovszky-Zsolnay Tibor, Sikorsky-Zsolnay Miklós és özv. Mattyasovszky-Zsolnay Lászlóné sz. Sikorsky-Zsolnay Márta lettek. Mattyasovszky-Zsolnay Zsolt ugyanis 1935-ben elhunyt. Az ő helyét a gyár vezetésében az utóbbi foglalta el. így jött létre 1938. okt. 11-én az új cég: Mattyasovszky-Zsolnay Tibor és társai Zsolnay-féle kerámiai gyárüzem kt. Pécs.5 Mattyasovszky-Zsolnay Tibornak ezzel sikerült az örökösödési válságot megoldani. Perbeli küzdelmével és az új, a második közkereseti társaság megalapításával megakadályozta azt, hogy a hagyatékot képező gyárat az örökösök szétszedjék, és a 70 éves üzem felszámolni kényszerüljön. A Zsolnay-gyár nem alakult át részvénytársasággá, mint sok más fejlődő üzem, hanem megmaradt családi közkereseti társaságnak. Ez a tény természetesen meglassította és korlátozta fejlődését. A hosszan elhúzódó családi per erősen kihatott a gyár fejlődé4 Pécsi Cégbíróság: Ct. 613—0456/1938—54. 5 Pécsi Cégbíróság: Ct. 1167. 198 .
