Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921

jét s így magának az államnak az érdekét” kívánta ezzel az intézkedéssel megvédeni.158

A kapitalisták érezve, hogy helyzetük erősödött, megkeményítették magukat. Nem rettentek vissza a kegyetlen eszközök alkalmazásától sem. Szervezeteikre támaszkodva tömegesen bocsátották el és zárták ki gyáraikból a sztrájkoló munkásokat. — De még tovább is mentek. Mikor a dolgozók vezetőit a gyárakból kitették, körlevélben figyelmeztették a szakma összes vállalkcfe.óit. hogy az elbocsátottat ne vegyék fel, hanem bojkottálják.159 160

Zsolnay Miklós se állt szóba a sztrájkotokkal. A munkások elszántságát a rajtuk esett sérelmek után e magatartás még csak fokozta. Azonban hiába volt minden erőfeszítésük, a gyáros a második hét végén is éppoly hajlíthatatlannak mutatkozott, mint az első napon. Kénytelenek voltak bejelenteni, hogy hajlandók felvenni a munkát. Ekkor a gyáros kegyetlenül visszavágott. A munkára jelentkezőket megrostálta. A sztrájkolók közül 80-at nem vett vissza.

Az 1906 március 31-én kezdődött sztrájk befejezésének pontos dátumát nem ismerjük. Valószínűleg április 13-án ért véget. A 12 napos bérharcos politikai és hatalmi jellegű sztrájk, amelyben 265 dolgozó, az összmunkásság 37%-a vett részt, nem járt sikerrel.169

A kizártak nagy része útlevelet kért, és beállt az Amerikába kivándorló agrárproletárok és munkások hosszú sorába.

A kormány pedig egyszerűen megállapította és tudomásul vette, hogy ,,az ország lakosságának nagy része idegenben keresi boldogulását”.161

A sztrájkok sorozata ennek ellenére 1906-ban nem szakadt meg. Még az év folyamán letették a munkaeszközt a Hirschfeldsörgyár dolgozói, az ácsok, a sütők, a nyomdászok, a cserenesek, a magyarszabók, a könyvkötők, a villany- és gázgyári munkások.

158 90 000./III. a./1905. B. M. rendelet az 1903. évi 5. te. végrehajtásához: Pécsi Közlevéltár — Pécs város levéltára: 3998/1906. A pécsi polgármester utasítása a városi bejelentő hivatalhoz.

159 Az osztrák tőkések már a 90-es években bevezették az egyes munkások bojkottálását. L. Deutsch, Julius: Geschichte der österreichischen Gewerkschaftsbewegung. Wien, 1929. Wiener Volksbuchhandlung. I. Band. 302. old.

160 Pécsi Napló, 1906 1. sz., ápr. 3. sz., ápr. 10. sz., ápr. 13. sz.; Munkás, 1906 ápr. 1. sz., ápr. 15. sz., ápr. 29. sz.: A magyarországi szocialisztikus mozgalmak az 1906. évben. Bp., 1907. Radó ny. 848— 853. old.

161 90 000/IIIa/1905. B. M. rendelet idegenek az ország területén lakhatásáról.

182