Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921

rata előtt meghajolni.”147 „A mai orosz forradalom a keleti álla­mokban ugyanolyan átalakulásokat fog demokratikus irányban maga után vonni, mint a francia forradalom nyugaton. Téves volna az orosz proletárság harcában szocialisztikus forradalmat látni... A szocializmus megvalósítása még lehetetlen, mert ehhez be nem teljesedett még egy fejlődés-törvényes feltétel: a kapitalista osztályuralom fejlődésének bizonyos tetőpontja, ... ahol a kapitalisztikus gazdasági rend kollizióba kerül a régi tulajdonrenddel és a továbbfejlődése ezen tulajdonrend alapján lehetetlenné vált, ekkor érkezett el az időpont a tőkét expro­­priálni és a termelési eszközöket köztulajdonba átvenni.”148 Tehát a szociáldemokrata sajtó úgy állította be az orosz forradalmat, mint amely a vérontást kerüli, megelégszik, és nem is akarhat többet, mint a polgári demokratikus forradalom ered­ményeit. A magyar munkásság sem akarhat mást, mert tudja, hogy „erőszakkal csak árthat önmagának”. Az 1905 szeptember 15-i, budapesti nagy tüntetés után újra hangoztatja a szociáldemo­krata vezetőség a munkások felé a már sokszor megismételt té­telt: „Ha megkapja a nép az általános egyenlő titkos választási jogot, akkor egyelőre béke lesz...” Hogyan reagált vezetőinek erre a leintésére, fékezésére a pécsi munkásság? Megmaradt-e harca a munkásvédő törvé­nyekért és az általános titkos választójogért folyó harc medré­ben, amelyre a szociáldemokrata vezetőség korlátozni igyekezett mozgalmát, vagy kicsapott abból? Mutatkoznak-e olyan jelek, amelyek azt bizonyítják, hogy a munkásmozgalom e forradalmi években tovább fejlődött? Igen, vannak. Éppen a Zsolnay-gyár­­ban lejátszódott események mutatják ezt. Az 1905. évi orosz forradalom hatása a pécsi munkásmoz­galomban is hamar megmutatkozott. 1905 januárjában egy hó­napig tartó sztrájk tört ki a Hamerli-kesztyügyárban. Ezt követ­ték május, június, július hóban az építőmunkások, kárpitosok, a Hamerli-gépgyár dolgozóinak, a sütőknek, ácsoknak, a Höfler­­bőrgyár, a Hirschfeld-sörgyár munkásainak sztrájkjai. A nyáron még forróbb lett a levegő. Harcba kezdtek a mohácsi szénrakodó munkások, a darázsi megyei útépítők, a szászvári bánya dolgozói. A környék nagy uradalmaiban: Dárdán, Siklóson, Üszögön, Szentlőrincen, Sás­­don aratósztrájkok lángoltak fel. Tizenkét évi szünet után e nyáron három ízben tették le 147 Munkás, 1905 márc. 5. sz. 148 Munkás, 1906 márc. 4. sz. 12 Rúzsás: A pécsi Zsolnay-gyár története (9,) 177

Next

/
Thumbnails
Contents