Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
rata előtt meghajolni.”147 „A mai orosz forradalom a keleti államokban ugyanolyan átalakulásokat fog demokratikus irányban maga után vonni, mint a francia forradalom nyugaton. Téves volna az orosz proletárság harcában szocialisztikus forradalmat látni... A szocializmus megvalósítása még lehetetlen, mert ehhez be nem teljesedett még egy fejlődés-törvényes feltétel: a kapitalista osztályuralom fejlődésének bizonyos tetőpontja, ... ahol a kapitalisztikus gazdasági rend kollizióba kerül a régi tulajdonrenddel és a továbbfejlődése ezen tulajdonrend alapján lehetetlenné vált, ekkor érkezett el az időpont a tőkét expropriálni és a termelési eszközöket köztulajdonba átvenni.”148 Tehát a szociáldemokrata sajtó úgy állította be az orosz forradalmat, mint amely a vérontást kerüli, megelégszik, és nem is akarhat többet, mint a polgári demokratikus forradalom eredményeit. A magyar munkásság sem akarhat mást, mert tudja, hogy „erőszakkal csak árthat önmagának”. Az 1905 szeptember 15-i, budapesti nagy tüntetés után újra hangoztatja a szociáldemokrata vezetőség a munkások felé a már sokszor megismételt tételt: „Ha megkapja a nép az általános egyenlő titkos választási jogot, akkor egyelőre béke lesz...” Hogyan reagált vezetőinek erre a leintésére, fékezésére a pécsi munkásság? Megmaradt-e harca a munkásvédő törvényekért és az általános titkos választójogért folyó harc medrében, amelyre a szociáldemokrata vezetőség korlátozni igyekezett mozgalmát, vagy kicsapott abból? Mutatkoznak-e olyan jelek, amelyek azt bizonyítják, hogy a munkásmozgalom e forradalmi években tovább fejlődött? Igen, vannak. Éppen a Zsolnay-gyárban lejátszódott események mutatják ezt. Az 1905. évi orosz forradalom hatása a pécsi munkásmozgalomban is hamar megmutatkozott. 1905 januárjában egy hónapig tartó sztrájk tört ki a Hamerli-kesztyügyárban. Ezt követték május, június, július hóban az építőmunkások, kárpitosok, a Hamerli-gépgyár dolgozóinak, a sütőknek, ácsoknak, a Höflerbőrgyár, a Hirschfeld-sörgyár munkásainak sztrájkjai. A nyáron még forróbb lett a levegő. Harcba kezdtek a mohácsi szénrakodó munkások, a darázsi megyei útépítők, a szászvári bánya dolgozói. A környék nagy uradalmaiban: Dárdán, Siklóson, Üszögön, Szentlőrincen, Sásdon aratósztrájkok lángoltak fel. Tizenkét évi szünet után e nyáron három ízben tették le 147 Munkás, 1905 márc. 5. sz. 148 Munkás, 1906 márc. 4. sz. 12 Rúzsás: A pécsi Zsolnay-gyár története (9,) 177
