Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921

a csákányt, és kezdtek sztrájkba a Duna Gőzhajózási Társaság pécsvidéki bányáiban a bányamunkások.

A Zsolnay-gyár munkásságának egysége 1903-ra alakult ki, és ekkor csatlakoztak a gyár dolgozói a város munkásmozgalmához. A fokozódó harccal való rokonszenvezésnek és a már meggyökeresedett munkásszolidaritás megnyilvánulásának kell tekintenünk, hogy a kerámiai munkások a sztrájkoló pécsvidéki bányászokat önkéntes pénzsegéllyel támogatták.149

Maga a gyár is forrongott. Zsolnay Miklós gyártulajdonosnak az e napokban tett egyik gyári ellenőrző útja alkalmával feltűnt, hogy a munkások már nem olyanok, mint azelőtt. „Hja, az idő megtanítja az embereket gondolkozni, ha azok az emberek ,csak’ munkások is.”150

A kerámiai gyár dolgozói is harcra készültek. A tulajdonos éppen egy külföldi útja előtt állott, amikor értesült a készülődésről. Azzal a kéréssel fordult munkásaihoz, hogy várják meg türelemmel, míg visszatér, a kérdéseket akkor rendezni fogja. Hazatérte után, 1905 augusztusában, valóban összehívta a gyári dolgozókat. Felajánlotta nekik a részesedési rendszer bevezetését.

A részesedési rendszer alapgondolata az, hogy a munkásokra egyrészt serkentőleg hat, másrészt — és ez a fontosabb — megállítja osztályharcukat, ha a termelésben érdekeltté vannak téve. Ezért juttasson a vállalkozó az üzletév végén minden munkásnak vállalata jövedelméből előre meghatározott arányban bizonyos részt.

Zsolnay Miklós ez alapon dolgozóinak a következő ajánlatot tette: hajlandó azoknak a dolgozóknak, akiknek napi keresete a 2 K-t nem éri el, egész évi keresményük minden 2 K-ja után az év végén 0,10 K részesedést adni.

Azok, akiknek keresete 2 és 4 K közt mozog, az évi összkeresmény minden 2 K-ja után 0,08 K részesedést kapnak.

A napi 4 K-nál többet kereső dolgozóknak minden teljesített munkanap után az év végén 0,06 K részesedést folyósít.

Ha az első kategória maximális keresetét, 2 K-t vesszük alapul, 300 munkanap mellett a részesedés évi 30 K emelést jelentett volna. A második csoportban a legnagyobb keresetet, 4 K-t véve, a fenti számítás szerint a részesedés az év végén 48 K-val nagyobbította volna meg a dolgozó keresetét. A harmadik csoportnak, a 4 K-n felül keresőknek, a részesedés évi 18 K-t helyezett kilátásba.

149 Munkás, 1905 okt. 1. sz.

iso Munkás, 1905 szept. 3. sz.

178