Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921

mus oldalára, a helyi munkáslap kiemelte: „ott is, mint más országokban csak önmaga a nép vívhatja ki, hogy embernek tekintsék, helyzete javuljon”.

Az események hatása alatt egyre jobban erősödött a proletár-összetartozás érzése. 1905 februárjában így ír a pécsi Munkás: „Az egész világ elnyomott népe ... rokonszenvvel kíséri orosz testvéreinek küzdelmét, s amennyire lehet, támogatja nehéz harcukban ...” „Hiszen az orosz nép felszabadulása a mienk is, mert testvérek vagyunk.” Augusztusban még erőteljesebb hangon nyilvánul meg ez az érzés. „Oroszországban feltámadott a tenger s mi örömmel nézzük a tenger háborgását,... a világ minden öntudatos munkása reményteljesen tekinthet az immár közeli idő felé, midőn a szociális eszmék küzdelmében megkezdődik a döntő harc, a nagy összeütközés, amelynek jelszava lesz: élet vágj' halál!”145

De a sajtónál is jobban hatottak a pécsi dolgozókra azok az értesülések, amelyeket közvetlenül a forradalom harcosaitól, az Oroszországból menekült munkásoktól vettek. Mert ilyenek is megfordultak Pécsett. Az egyik menekült forradalmár hosszabb pécsi tartózkodás után Amerika felé vette útját. A decemberi felkelésre készülő honfitársai azonban, akiknek szükségük volt mindazokra, „akik a forradalom lángját terjeszteni tudják”, a kikötőből hazaszólították. Ekkor ez az orosz munkás levelet intézett pécsi vendéglátóihoz és barátaihoz. „Fogadjátok köszönetemet szíves vendégszeretetekért. Én sohasem fogom a pécsi elvtársakat elfelejteni... Én majd fogok tovább is írni, amíg életben leszek... Ha levelet nem kaptok tőlem? Nos, akkor a ti J.-tok megszűnt élni. A forradalmi eszmének Oroszországban győzni kell, s mert ez vérbe fog kerülni, sok vérbe, nem vonhatom vissza magamat, hanem az utolsó pillanatban is felkiáltok: Éljen a forradalom, s le a cárizmussal! Titeket pedig kérlek: harcoljatok ti is bátran a magyar proletariátus szabadságáért.”146

Az események a pécsi munkásságban is forradalmi hangulatot szítottak fel. Hogyan vezette e megmozduló pécsi munkásságot a pécsi szociáldemokrata pártszervezet?

A januári véres események után az orosz forradalom kilátásairól a helyi szociáldemokrata pártvezetőség a pécsi munkásságot a következő módon tájékoztatta: „Az általános sztrájkkal az orosz nép felszabadításán — úgy látszik — többet lendítenek, mint a legvéresebb forradalom által. így lehet a népnek vér nélkül jogokat kivívni és a hatalom kénytelen lesz a nép aka-145 Munkás, 1905 febr. 5. sz.; jún. 4. sz.; aug. 12. sz.

146 Munkás, 1905 okt. 29. sz.

176