Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
lődés és válságok, a háborúk, a nyílt proletár osztályharc és forradalmak kora volt.130 A korszak a századfordulón 1900-tól 1903-ig tartó túltermelési válsággal kezdődött, amelynek nyomában Magyarországon a depresszió 1905-ig tartott. A lakbérek emelkedtek, és a kartellek profitéhsége következtében az élelmiszerárak magasra szöktek, a munkásság helyzete nagyon megromlott. A bányavidék mellett Pécs városában a malmok, a fa-, sör-, bőripari és egyéb gyárak jelentős és sokszínű munkástömeget koncentráltak. E sokszínű városi munkástömeg lassabban öntudatosult, mint a bányavidék homogénebb munkássága. Az egyes üzemek dolgozói laza vagy semminő kapcsolatban sem álltak egymással. Sztrájkjaik a századfordulóig elszigetelt, főként bérharcos jellegű sztrájkok voltak. Az imperializmus korának kezdetére azonban a helyzet megváltozott. Pécs városában a munkásság öntudatosodott, és kiépítette szervezeteit. A sztrájkok jellege is módosult. A pécsvidéki munkásmozgalom súlypontja az 1893. évi nagy bányászsztrájk után határozottan a városra tolódott át. A bányavidéken 1905-ig nem vívtak újabb nyílt harcot. Élesen mutatja a harc színterének megváltozását az 1903. esztendő. A városban 1903 szeptemberében egész sor sztrájk tört ki. A dolgozók beszüntették a munkát a város 2 nagy üzemében: a Herczeg-féle vas- és fémárugyárban, valamint a Hamerli-féle bőrgyárban. De harcba kezdtek a kőbányák munkásai, az aszfaltozok, az asztalos- és cipészsegédek, végül pedig az építőmunkások is. A közelgő vihar előszele a Zsolnay-gyárban egy szeptembervégi kőművessztrájk volt, amely valószínűleg kapcsolatban állott a városi építőmunkások megmozdulásával. A sztrájk — tekintettel a gyári kőművesek kis számára — az üzemet nem érintette különösebben. De október elején „ami előre látható volt, bekövetkezett: — a sztrájkoló munkások tábora... hatalmasan megnövekedett. S amire évek hosszú során át még csak gondolni sem lehetett, sztrájkba lépett a Zsolnay-gyári munkásság is.. ”131 130 A. Borissow: Über die Entstehung der Formen der kapitalistischen Ordnung in der Industrie. 161. old. (Zur Periodisierung des Feudalismus und Kapitalismus in der geschichtlichen Entwicklung der UdSSR. Berlin, 1952. Verlag Kultur und Fortschritt.) 131 Munkás, 1903 nov. 11. sz. 171
