Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
Az 1906. évi sikertelen sztrájkjuk után a gyári dolgozók részvétele a szakegylet életében és a város munkásmozgalmában íeltűnően visszahanyatlott. E tény a Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikájában leli magyarázatát, amely fékezte a munkásosztály forradalmi lendületét, sztrájkjait és egész osztályharcát. A lefékezés politikája a Zsolnay-gyár esetében helyi okok közre játszása folytán olyan jól sikerült, hogy úgy tűnt fel, mintha egészen megállt volna a munkásmozgalom. Annyira holt víznek látszott a kerámiai gyár munkássága, hogy azt még a pécsi szociáldemokrata pártszervezet is megsokalta. Ezért a pártvezetőség egymás után intézte lapjában a kérő és korholó felszólításokat a gyári dolgozókhoz, a pécsi majolikagyár „fehér rabszolgáihoz”, akik mindent eltűrnek. „Sokan vagytok, — buzdítja őket az egyik cikk — egy egész hadsereget képeztek, mely összetartva, öntudatosan szervezkedve legyőzi a gyártulajdonos önkényű hatalmát.”129 Hosszú tétlenség után — láttuk már — az 1912. és 1913. évben újra megélénkült a szakegylet. Felelevenedett a párttal való kapcsolat. A mozgalom azonban a háború kitörésekor megállt. Ezt megint a szociáldemokrata párt vezetősége fékezte le, amikor nyilatkozatait megtagadva a háborús politikát támogatta. A gyár dolgozóinak és a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének viszonyáról adott képünk korántsem teljes. De nem áll rendelkezésünkre e téren más írott forrás, mint a lap és ezen idők még élő néhány munkástanújának emlékezete. Azt hisszük azonban, hogy ezen forrásokra támaszkodva is érzékeltetni tudtuk, hogy a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete hogyan és mennyiben támogatta a pécsi Zsolnay-gyár munkásainak küzdelmét. A város munkásai az 1905—7. évi orosz forradalom hatásaképpen Magyarországon is megélénkült osztályharcban kovácsolódtak össze igazán egy osztállyá. Ettől kezdve váltakozó intenzitással, sokszor a Szociáldemokrata Párt célkitűzésein túlhaladva harcoltak a gazdasági és a társadalmi felszabadulásért, a termelési viszonyok megváltoztatásáért. AZ 1903., 1905. ÉS 1908. ÉVI SZTRÁJKOK A GYÁRBAN ÉS A PÉCSI MUNKÁSOSZTÁLY HARCAI Ennek a küzdelemnek, az osztályharcnak az egyik pécsi csatatere a gyár volt, ahol e korban nagy sztrájkokat vívtak. Az imperializmus 1900 és 1917 közti szakasza a gazdasági fej129 Munkás, 1911 júl. 30. 170
