Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
E pénzügyi tevékenysége során kapta meg Zsolnay Miklós az Egyesült Pécsi Réz-Fém- és Lakatosárugyár rt., a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdái rt. elnöki, a Pécsi Mezőgazdasági Sörgyár és Gőzmalom rt. alelnöki székét. Szerepet játszott mind az öt ősi pécsi iparágban. A malom és söriparban 1915-ben az említett Pécsi Mezőgazdasági Sörgyár és Gőzmalom rt. 48 438 K, a bőriparban a pécsi Höfler-bőrgyár rt. 92 700 K értékű részvényét tartotta kezében Érdekelve volt az Első Pécsi Asztalosárugyáron keresztül a pécsi faiparban is. Érdekeltséget vállalt továbbá a Pécs-Baranyai Gyümölcsértékesítő rt.-ban, a Baranyai és Pécsi Gazdák Szeszfőző rt.-ban, a Vülányi Pezsgőgyárban, a Pécsi Egyesült Szikvízgyárban, a Dunántúli Nyomdában, a pécsi Apolló moziban, a pécsi villamosvasútban és a Pécs-bátaszéki vasúiban.39 De nemcsak Pécs gazdasági életének irányításában játszott fontos szerepet, hanem Pécs egész piacán. A daruvári, a kulai, az apatini sörgyárakban, a kaposvári vasöntödében, az Országos Fatermelő rt.-ban, az Országos Bérszántó Vállalat rt.-ban (31 069 K-val) ugyanígy érdekelve volt. 1915-ben értékpapírokban feküdt a vállalatnak kb. 2 millió koronája. A Zsolnay össztőke ekkor 7 356 ezer korona. A bankéletben játszott szerepével — mint már rámutattunk — elsősorban gyára monopolhelyzetét igyekezett erősíteni. Éberen vigyázott arra, hogy gyárát mindenféle bankbefolyástől megóvja. Míg a gyár a béke éveiben óriási arányokban fejlődött, addig erre nem is kellett különösebben ügyelnie, és e politikáját nem is tudjuk figyelemmel kísérni. Azonban a háború következtében a piac összezsugorodott, a nehéz idők beköszöntöttek, a gyár is rászorult a bankhitelekre. Zsolnay Miklós ekkor hitelekért mégsem folyamodott nagy bankokhoz. A Magyar Leszámítoló Banknál 1915-ben 76 000 K adóssága állott fenn. Ezt 1917-re jelentéktelenre csökkentette le. A Magyar Általános Hitelbanknál 1915-ben 5000 K-val tartozott, de ennek kiegyenlítése után e bankkal való üzleti kapcsolata megszakadt. Még a budapesti Központi Kereskedelmi és Iparbankot sem vette erősebben igénybe, amelynek alelnöke volt. Főleg a Pécsi Takarékpénztárra támaszkodott. Vállalata függetlenségét ettől az intézettől látta a legkevésbbé veszélyeztetve. De még szívesebben vett fel ezekben az időkben kölcsönt iparvállalatoktól, amelyekben érdekelve volt. így a Buda- 59 59 A Dunántúli Nyomdában 1000 K-val, a pécsi Apolló moziban 5000 K-val, a pécsi villamosvasútban 10 000 K-val és a Pécs-bátaszéki vasútban 50 000 K-val volt érdekelve. 149
