Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
pesti Zsolnay-féle Porcellán Fayencegyár rt.-tól, a pécsi Höfler bőrgyár és a Pécsi Mezőgazdasági Sörgyár és Gőzmalom rt.-tól.60 Maga a Zsolnay-gyár azonban nem vált finánctőkés vállalattá. A gyárat az alapító idegen tőke nélkül hozta létre. A második kapitalista generációnak sikerült az imperializmus korában a kerámiai iparban monopolhelyzetet elérni úgy, hogy a gyár nem került bankfüggésbe. Egy gyárnak idegen tőkétől, a banktól való független fejlődése a fejlődésnek nem gyakori útja a magyar kapitalizmusban. ZSOLNAY MIKLÓS PROFITJA A kis híján 200 000 frt nyereséget hozó 1896. esztendő után gyengébb évek következtek. 1897-ben 122 375, 1898-ban 116 905, 1899-ben 124 034 frt volt a nyereség. Nem változott a helyzet a 20. század kezdő éveiben sem. 1900-ban 225 493 korona, 1901-ben 269 861 K, 1902-ben 238 524, 1904-ben 211 778 K nyereséget mutatnak a mérlegek. Adatok hiányában a következő 5 esztendő eredményei ismeretlenek. Az 1911. évben 443 847 K volt a profit. 1912-ben érte el a gyár fennállása óta a legnagyobb nyereséget, 460 352 K-át. A háború küszöbén, 1913-ban, visszaesett az évi haszon 353 998 K-ra. Az 1914. és 1915. év 331.288, ill. 106 764 K veszteséggel zárult. Az 1916. és 1917. év még hozott nyereséget, de az utána következőkben 548 447, ill. 258 565 K volt a ráfizetés. Az 1920-tól 1924-ig bezárólag elért nyereség 5445 Pengőnek felelt meg. A vállalat tőkéje 1900-ban 4 517 678 K, amely nagy lépésben emelkedett. 1913-ban 7 830 515 K-t tett ki. A háborús évek, a kerámiai ipar pangása kezdték ki ezt a vagyont, amelynek öszszege 1914-ben 7 485 227, 1918-ban 6 769 937 K-ra apadt le. Az 1924. évben a pengőben megadott vagyon 2 782 534 P-t tett ki. (L. a 2. sz. táblázatot.) 1900-ban halt meg Zsolnay Vilmos. A hagyatéki eljárás során vagyonát csak 1 403 416 K-ra becsülték. Ezen összegből Zsolnay Miklós nővéreit örökség címén 500 000—500 000 K illette meg. A valóságban azonban az 1899. év végén az üzleti könyvek szerint a vállalati vagyon 3 942 508 K. Zsolnay Miklós tehát nem egyenlő arányban osztozkodott két nővérével az örökségen. Mivel a vagyont a hagyatéki eljáráskor a valóságos értékénél jóval alacsonyabbra becsülték, Zsolnay Miklósra háromszor akkora örökrész jutott, mint a két testvérre.61 6 6° Inventur und Bilanz, 1915—1924. 61 Pécsi Cégbíróság: Ct. 613—17 873. sz. 150
