Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)

III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921

háborút viselt Szerbiával. Odairányuló kivitelünk ekkor elveszett. Helyünket Franciaország és más nyugati államok foglalták el.53

Ezen kedvező piaci körülmények közt vette kezébe a gyár vezetését Zsolnay Miklós. Mindenütt piaci lehetőségeket hajszolva, a gyár első ügynökévé vált. A hét egyik felében Budapesten megrendelések szerzésével foglalkozott, a másik részében Pécsett, a gyárban ellenőrizte az üzem menetét, a szállításra kerülő kész árukat. Magához vette az ajánlatok tervrajzát, és már ment is újabb szállítások után.

Alig múlt el év, hogy nagy üzleti utakat ne tett volna külföldön. Piackeresése közben megfordult Franciaországban, Angliában, Olaszországban éppúgy, mint Egyiptomban. Egy ilyen útja alkalmával Konstantinápolyban a szultánnak ajánlotta fel gyára néhány díszmüvét, aki törökországi fióküzem létesítésére biztatta, és állami támogatást helyezett kilátásba.33 34

De gyárának, áruinak reklámozásához Zsolnay Miklós egészen nagystílű eszközöket is igénybe vett.

Zsolnay Miklós városa közéletében is szívesen játszott szerepet. Élére állt azoknak az osztrákellenes, ellenzéki pécsi polgároknak, akik önálló vámterületet követeltek. Áruinak, párizsi lerakata forgalmának fellendítésére is gondolt 1907-ben akkor, amikor a napóleoni háborúk idején a pécsi kórházakban elhúnyt francia katonák tiszteletére a Mecseken emlékművet áhított fel. Ennek felavatására francia újságírókat is meghívott. A párizsi lapok hasábjaikon hozták az ünnepély leírását, az emlékmű képét és Zsolnay Miklós kerámiagyáros nevét. Ugyanilyen üzleti megfontolás játszott közre abban, hogy 1913-ban a pécsi 52. gyalogezrednek egy Erzsébet-szobrot adományozott.35

A gyári dolgozók ismerték Zsolnay Miklós távollétének okát. Tudták, hogy a vállalkozó munkája az üzletkötésekre korlátozódott, amelyek nagy leleményességet és ügyességet kívántak. A kapitalista üzletkötés módszereire vonatkozólag a munkások közt az a hír terjedt el, hogy Zsolnay Miklós kártyán hatalmas összegeket szokott szándékosan elveszteni azok társaságában, akiktől egy-egy megrendelés elnyerése függött.

A gyár e korban is a bel- és külföldi kiállítások egész során jelent meg, és azokon fényes sikereket aratott: Bécsben (1898),

33 Kereskedelmünk a Balkán országokkal. A Balkán statisztika tanulságai. Bp., 1916. (A Magyar—Bosnyák és Keleti Gazdasági Közoont kiadványai. Új sorozat 2. sz.); Mo. Gy. i. 18S8. 170. old.

34 Tonelli Sándor: Zsolnay Miklós. (Ipari öntudatunk ébresztői c. gyűjteményes mű. Bp. 1942. 191. old.)

35 Birkás Géza: Francia utazók Magyarországon. Szeged, 1948. 205. old.; Munkás, 1906 febr. 25. sz.; Munkás, 1913 jún. 29. sz.

137