Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
Turinban (1902 és 1911), Milanóban (1906), Faenzaban (1908), Nizzában (1895), Brüsszelben (1910), Liegeben (1905), Párizsban (1900), Londonban (1908), Saint Louisban (1904), Szentpéterváron (1901), Bukarestben (1906), E két utóbbin, de főleg a Román Nemzetközi Kiállításon való megjelenés a gyár piaci politikájában bekövetkezett fordulat jele. A gyár tőkéjének megerősödését mutatja, hogy e korban már a kereskedelmi tőke kikapcsolásával Zsolnay Miklós maga vállalkozott díszműáruinak a külföldi piacon való elhelyezésére.36 1900-ban nyílt meg a gyár párizsi lerakata. Többet nem vette igénybe az üzem a nagy közvetítőket, mint aminő volt az előző korszakban a bécsi Wahlisch Ernő cég. A gyár termékei közt első helyen, mint említettük, e korban a pyrogranit és az épületek belsejét díszítő fajanszlemezek állottak. Még 1895 előtt szállított az üzem építészeti kerámiai cikkeket az Iparművészeti Múzeum, az Országház, a Műcsarnok, a Műegyetem és a pécsi Nemzeti Színház palotáihoz. Az üzleti könyvek következő lapjairól elénk tárul a millenium utáni Magyarország városainak hatalmas méretű építkezése, amelyben a Zsolnay-gyár építészeti kerámiáival működött közre. Ezek közül csak néhány nagyobbat említünk: a Vásárcsarnok, a Honvédelmi Minisztérium, a Mátyás-templom, a kassai dóm, a kecskeméti városháza, a Hunyadi-téri vásárcsarnok, a kőbányai templom, a marosvásárhelyi és nagyváradi törvényszékek épületei, a Besztercebányai Takarékpénztár, a Földtani Intézet, a Miskolci Takarékpénztár, a dévai, miskolci, újvidéki törvényszékek épületei, a Királyi Vár, az Országos Központi Takarékpénztár, a Vakok Intézete, az Erzsébet Nőiskola, a fiúméi Tengerészeti Akadémia, a pécsi és zágrábi posta-paloták, a Postatakarékpénztár épülete Budapesten, a Pénzügyminisztérium, a pécsi városháza, a Meteorológiai Intézet, az Alföldi Takarékpénztár, Hajdú vármegye székháza és az Arany Bika Szálló Debrecenben, az Országos Levéltár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, az Adria Biztosító Társaság épülete, a besztercebányai erdőigazgatóság, a Budapesti Központi Járásbíróság, az Igazságügyminisztérium, a Gellért Szálló épületei és még vagy 30—40 ilyen nagy méretű építkezés.37 Meg kell említenünk, hogy a gyár építészeti kerámiáinak a sikerét jelentősen előmozdította az a körülmény, hogy a francia 36 Tokmalajev, Sz. F.: Kereskedelmi tőke és kereskedelmi haszon. Szikra 1950. 41. old. 37 Hauptbuch V—IX. 138
