Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
terjed..Szalántán és a szaiántai jegyzőség 5 községében „a legkétségbeej több” a nép nyomora.17 A mezőgazdasági és ipari kapitalizmus egymással versenyezve pusztította a falvakban a szegényparasztságot. Végül a filoxera is segített nekik. Amikor a nyomor már tűrhetetlenné vált, a hatalmon lévők megijedtek, hogy a kisemmizettek a fennálló rend ellen fordulnak. Valami ellenszerről kellett gondoskodni. Ezt a háziiparban vélték megtalálni. Ahogy a kereskedelmi minisztérium a fazekas kisiparosok és kézművesek elproletárizálódása ellen egyideig a szakmai nevelésben kereste az orvosságot, úgy most a baranyai agrárproletariátuson a pusztuló háziipar feltámasztásával akart segíteni. A kereskedelmi minisztérium Hlavács Kornél iparfelügyelőt leküldte Baranyába, hogy vizsgálja meg, milyen háziiparok találhatók még a megye egyes vidékein, és hogy mennyire lehetne a háziipart az agrárproletariátus helyzetének javítására felhasználni. Hlavács végzett munkájáról adott jelentésében kiemelte a szentlőrinci járás gyékényfonását. Itt kocsitakarókat készítettek. Míg a fuvarozásból sokan éltek, a kocsitakaró keresett portéka volt. Most más áru készítését kellene köztük meghonosítani. A legjobban elterjedt iparnak a szövést találta. Ennek felerősítésére kenderkikészítő és fonótelep felállítását javalta, mert így a termelők egyenletes fonálhoz jutnának. Az államnak ezenkívül gondoskodnia kellene egy pamutfonálgyár felállításáról, hogy a szövők ne bécsi, hanem hazai fonállal dolgozhassanak.18 A szövést nagyon felvirágoztatná, ha a megyében egy kendergyárat állítanának fel. A kérdéshez hozzászólt a megye alispánja, aki főleg a pécsváradi és baranyavári járásokban kívánta a háziipar fellendítését. Véleménye szerint az utóbbiban különösen a háló és a halászati eszközök készítését, valamint a kosár- és gyékényfonást kellene fokozni.19 A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara titkára nem látta a háziipart olyannak, mint amely megoldja a problémákat. „A fafaragáshoz népünknek az elérhető csekély haszon miatt sem ideje, sem hajlandósága nincs. A szövőipar fejlesztése — tudva, hogy 17 O. L. — K. M. 8. szakoszt. 61 972, 1898. VIII. 30. 18 A baranyai szövő háziiparra vonatkozólag 1. Kiss Géza: Ormányság. Bp., 1937. Sylvester ny. 82. old.; Gönyey Sándor: A Drávaszög néprajzi elkülönülése. Pécs szab. kir. város Múzeumának Értesítője az 1942. évről. 52. old.; Hlavács jelentése: O. L. — K. M. 8. szakoszt. 1899. 61.448., 15 235. 19 O. L. — K. M. 8. szakoszt. 61 972. 130
