Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
III. A pécsi Zsolnay-gyár az imperializmus korában. 1900-1921
m. A PÉCSI ZSOLNAY-GYÁR AZ IMPERIALIZMUS KORÁBAN 1900—1921 Pécs városa, amelyben a Zsolnay-gyár nagyra nőtt, a gyár második korszakának kezdetéig szintén nagyot fejlődött. Lakóinak száma 1850-ben, a kőedény-manufaktúra alapítása körüli időben 15 318 főt, 1869-ben, a gyár megindításakor 23 863 főt tett ki. 1890-re a lakosság száma 35 459-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Pécs népessége 1850-től 1890-ig 122,40%-kai gyarapodott. A magyarországi városok lakosságának 1850 és 1890 közti növekedését tekintve Pécs 1890-ben az ország negyedik legnagyobb iramban növekedő városa volt.1 1900-ban a lakosság létszáma 42 252 főre rúgott. Még szembetűnőbb a fejlődés, ha az iparra irányítjuk figyelmünket és azt vesszük szemügyre. 1867-ben egész Baranya megye területén 12, 1889-ben 16, 1890-ben 32 gyár termelt, 1901- ben már Pécsett 35 gyár ontotta a helyi és országos piacra a különféle árukat. Az 1850-es évek Hajdúszoboszló, Békés, Baja mögött kullogó, agrárius jellegű kisvárosa, amelyet az első fejezetben bemutattunk, az ipartelepek száma alapján az ország gyárvárosainak a sorában a tizennegyedik helyre emelkedett.2 Ezt a nagy fejlődést Pécs a kapitalizmus idején futotta be. Ahogy növekedett az iparba fektetett tőke, ahogy nőtt a gyárak száma, úgy nőtt a gyárakban dolgozó munkáskezek száma is. Elsősorban a város gyárai szívták fel a baranyai falvak földműves népességét. A mezőgazdaságban a kapitalizálódás nálunk gyorsabban haladt, mint az iparban. Ez indította meg a falvak népét a városba.3 A Zsolnay-gyár fejlődésében az 1900-tól 1921-ig terjedő idő egy jól körülhatárolható szerves egység. Ekkor a gyár fejlődésében is megjelenik és kiütközik — természe1 Ágh Tűnőt: Emléklapok Pécs szab. kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. Taizs ny, 19—20. old. — Az 1900. évi népszámlálás. Bp., 1902. 507. old. (Magyar Statisztikai Közlemények. I. köt.) 2 Mo. Ü. M. 1901. 22. old. 3 Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Szikra 1949. 21—23., 551. old.
