Rúzsás Lajos: A pécsi Zsolnay-gyár története (Budapest, 1954)
II. A pécsi Zsolnay-gyár a magyarországi kapitalizmus szabadversenyen alapuló szakaszában és az imperializmusba való átmenet idején. 1852-1900
szabályok tervezetét. A minisztérium ezért 1888 március 3ö-án ismét elutasitotta azt.132 A kormányok nem engedtek. Továbbra is mindent elkövettek, hogy a munkások szervezkedését elnyomják, vagy legalább is korlátozzák. E felfogás melletti további kitartásra bírta őket az a döbbenet, amelyet belőlük az alföldi agrárszocialista megmozdulások váltottak ki. Hogy mennyire ez volt a helyzet, azt éppen egv pécsi eset világítja meg. 1891 augusztus 14-én Pécs város polgármestere jóváhagyásra felterjesztette a belügyminiszterhez a Pécsett alakulóban lévő Munkáskor alapszabályait. A belügyminiszter az egyletre vonatkozólag véleményt kért a kereskedelmi minisztertől. A kereskedelmi miniszter válaszában közölte, hogy észrevétele a körrel kapcsolatban nincs. „De szükségesnek találom felhívni — írja továbbiakban — Naervméltóságod figyelmét ezen kör tekintetében is a református-kovácsházai munkáskor alapszabályaira... f. év ápr. hó 4-én... kelt átiratomban tett észrevételekre és arra felkérni, vájjon nem tartozik-e ezen alakulandó kör azok sorába, melyek újabb időben más helyeken uayan, de határozottan egy új társadalmi mozgalom eredményekép keletkeztek és csakhamar zavargásokat eredményeztek”133 A kereskedelmi miniszter figyelmét a kovácsházai esetben az keltette föl, hogy „Kovácsháza községben alig van néhány iparos és az ezeknél alkalmazott munkások oly csekély számúak, hogy munkáskört nem igen alapíthatnak, feltehető, hogy jelen esetben inkább mezei, illetőleg a földművelési munkások egyesüléséről és egv újabb időben mutatkozó oly társadalmi mozgalomról van szó, mely nemcsak közrendészeti, hanem földművelési czemnontból is kiváló figyelmet érdemel.. .”134 A földmunkások szervezkedése vörös posztó volt a hatalom urai szemében. Ezt nem engedték meg. A pécsi Munkáskor ügye elbukott ezenfelül azért is, mert a város főispánja egyformán ellenséges indulattal nézte mind a földművesek, mind a munkások szervezkedését. Nem pártolta az alakulást. „Itt már elég munkásegvlet létezik, — írta — melyek tagjai anyagi támogatásban részesülnek s majdnem minden munkás családfő máris tagja ily egyletnek.”135 Ekkor 8—10 szakegylet működött Pécsett. ,,A munkásszakegyletek tagjainak száma — jelentette a Pécsi Kereskedelmi és 132 O. L. — B. M. — vn. - 8.- 22 205.; 1887. VH. — 8—77 925. 133 O. L. — B. M. 1892. — Vn. — 8—61 512. 134 O. L. — B. M. 1891. — Vn. — 8—18 020. 135 O. L. — B. M. 1892. — VU. — 8—61 512. 107
