Koczkás Gyula: Örök törvények. A fizika regénye. 2. kiadás - Emberi alkotás regényei (Budapest, 1947)
IV. Galilei
24 Mint már említettem, Galilei az egyetemen sokféle órára eljárt, így többek között Ricci matematikai előadásaira is ellátogatott. Igen megszerette ezt a tudományt. Elmegy Riccihez, aki családjának régi barátja, és arra kéri, szóljon apjának, bogy ő is matematikus lehessen. Nehezen, de sikerült kívánsága. Rendkívüli tudományának híre megy. A pisai egyetem az alig 25 éves ifjút meghívja a matematikai tanszékre professzornak. Galilei most még nagyobb lendülettel kezdi meg kutatásait. A szabadeséssel foglalkozik. Mindnyájan tudjuk, hogy ha egy testet kezünkből elengedünk, akkor az a földre esik. Azoknak a száma azonban még ma is igen kevés, akik ennek az egyszerű jelenségnek törvényszerűségeivel is tisztában vannak. Galilei ezeket a törvényszerűségeket kutatja. Kísérleteket végez. A pisai ferde toronyról különböző testeket ejt le, és az esés idejét homokóra segítségével méri. Kísérletei eredményeképpen azt kapja, hogy a testek szabadesésének ideje független a testek anyagi minőségétől. Ez a ma már természetesnek tartott tétel akkoriban forradalmi újításként hatott, hiszen Aristoteles állításait tépázták meg ezek a Galilei-íéle kísérletek. A kísérleteket nem folytathatja sokáig, mert egy személyes természetű ok miatt Pisa elhagyására kényszerül és Páduába megy, ahol az egyetemnek szintén matematikusa lesz. Pisában megkezdett vizsgálatait tehát Páduában fejezi be. A szabadesés törvényeinek megállapítását kerülő úton végzi el. Erre a kerülő útra azért van szükség, mert a szabadon eső testnek annyira gyors a mozgása, hogy primitív időmérőivel (érverés, homokóra) képtelen a szabad esés törvényszerűségeit megállapítani. Lejtőre helyezi tehát a testet, amely így természetesen lassabban esik. Méréseinek eredményeiképpen megállapítja, hogy az esésnél az út arányos a megfelelő idő négyzetével, és a sebesség arányos az úttal. Ezekben a vizsgálataiban a nehézségi erőről is szól már. De a nehézségi erő okáról még nem tud semmit. Helytelen az a feltevése, hogy a nehézségi erő állandó, de mivel a föld ugyanazon helyén végezte kísérleteit, ez a tévedése a kísérleteinek helyes értékelésén mitse változtat. Fejtegetéseiben már igen közel áll a gravitáció felfedezéséhez, de az utolsó lépést már-nem tudja megtenni. . . Ugyancsak Páduában fedezi fel a hőmérőt. Primitív kis eszköz volt ez, de mégis ez az első hőmérő. Galilei hőmérője tulajdonképpen egy gázhőmérő, amellyel bár pontatlanul, de mégis x meg lehetett állapítani a hőmérsékletet. Mint tanár elsőrangú volt. Előadásaiban mindig a tudomány legújabb haladását vázolta. Saját kutató munkáját pedig az előadásain részletesen tárgyalta. Előadásait kísérletek bemutatásával tette változatossá. Pádua egyeteme sohasem volt látogatottabb, mint Galilei idejében. Rengeteg hallgató jött külföldről s csak azért, hogy meghallgathassa a nagy Galilei előadásait. A tizenhetedik század elején már új munkaköre van : az akkoriban feltalált messzelátőjával dolgozik. Nem lényeges, hogy tényleg Galilei volt-e a távcső feltalálója, ahogy tanítványa, Viviani állítja, vagy pedig csak a Kopernikus.
