Koczkás Gyula: Örök törvények. A fizika regénye. 2. kiadás - Emberi alkotás regényei (Budapest, 1947)

I. Természettudomány és kultúra

11

szemben távcső útján való fényképezéssel kereken 1 milliárd csillagot figyelhetünk meg (a 22-edrendűeket is).

Megvizsgálhatjuk még más szempontból is szemünknek a műszerekhez viszonyított érzékenységét. Mai felfogásunk szerint az elektromágneses színkép az 50 periódusú váltóáram 6000 km hosszú hullámhosszától a rádió-, rövidhullámú elektromosrezgéseken, a vörösöntúli, látható, ibolyántúli fényen, röntgensugarakon, a rádium sugarain át a kozmikus sugarak legalacsonyabb hullámhosszáig terjed, mely a milliméter billiomod részével egyenlő nagyságrendű. Ez a spektrum kb. TOoktávára terjed, melyből csak 1 oktávnyi terület sugárzására érzékeny a szemünk. Műszerekkel tehát így is nagy mértékben kitolhattuk a megismerés határait.

Vizsgáljuk meg ismét más szempontból szemünk érzékenységét. Ismeretes, hogy szemünk két egymásután következő fénybenyomást csak akkor tud egymásutáninak felfogni, ha a második fénybenyomás szemünket az első fénybenyomás után legalább 1/10 másodperc elmúltával éri. Ezzel szemben a fotoelektromoscella a másodperc milliomod része alatt bekövetkező fényingadozásokat is »észreveszi«.

A szem érzékenységi vizsgálatához tartozik az is, hogy míg az ember szeme sötétben nem »működik«, azaz nem lát, a legújabb fényszórók az éjszakai látást még 50 km távolságra is lehetővé teszik. Ugyancsak lehetetlen a látás ködön, felhőkön keresztül, viszont vörösöntúli sugarak segítségével való fényképezés útján ez is lehetővé vált.

Már döngeti a kaput egy másik igen nagy horderejű találmány : a távolbalátás (televízió), melynek segítségével hatalmas területeken, átlátszatlan falakon át is »láthatunk«, ha azt a »másik fél« (adóállomás) akarja.

Folytatnám a leírást több érzékszervünkre vonatkozólag is, de akkor is csak arra az eredményre jutnánk, hogy a természettudomány a megfigyelést — műszerek alkalmazásával — pontosabbá tette, nem is szólva arról a nem lekicsinylendő előnyről, melyet azoknak a jelenségeknek megfigyelése jelent, melyek érzékszerveinkre közvetlenül nem hatnak.

Ezek a megismerések. Ezeknek összefüggései: a törvényszerűségek. A törvényszerűségeknek átfogó elméletekbe való beillesztése a tudás olyan tárházát adta az emberiségnek, mely már messze túlnőtt a szellemtudomány keretein ! Nagy előnye ugyanis a természettudományi megismerésnek, hogy tapasztalatok segítségével mindig ellenőrizhetjük gondolkodásunk helyességét, ugyanis »a természet csodálatos alkotásainak magyarázója, a tapasztalat, sohasem téved, csak a mi felfogásunk esik néha tévedésbe«. (Leonardo da Vinci mondása.)