Koczkás Gyula: Örök törvények. A fizika regénye. 2. kiadás - Emberi alkotás regényei (Budapest, 1947)
II. Alapfogalmak
II. ALAPFOGALMAK Néhány egyszerű alapfogalmat szeretnék olvasóimmal megismertetni. Olyan alapfogalmakról lesz szó, melyeknek ismeretére e könyv végigolvasásához szükség lesz és ezenkívül a mindennapi életben is lépten-nyomon találkozunk velük. Mindenekelőtt sokszor halljuk ezt a kifejezést: egyenletes mozgás. Egyenletesnek mondjuk a mozgást akkor, ha a mozgó test ugyanakkora idő alatt mindig ugyanakkora utakat tesz meg. Ezt másképpen úgy is mondhatjuk : az egyenletes mozgás sebessége állandó. Sebességen egyenletes mozgásnál a megtett útnak és az út megtevésére szolgáló időnek a hányadosát értjük. Ennek alapján a sebesség egysége : hosszúságegység- __ cin_ a moZg^s nem egyenletes, akkor ez a sebességídoegyseg sec 00 ^ 0 meghatározás nem érvényes, csak úgy, ha mindig igen kis utakat és az ehhez tartozó igen kis időket vesszük figyelembe. A mozgások legtöbbje olyan, hogy mozgás közben megváltozik a sebesség értéke. Ezek között a változósebességű mozgások között legegyszerűbbek az egyenletesen változó mozgások. Egyenletesen változónak akkor nevezünk egy mozgást, ha annak sebessége tetszésszerinti, de egyenlő időközökben mindig ugyanannyival változik. Ennek a mozgásnak a sebességen kívül még egy fogalom lesz az ismertetőjele : a gyorsulás. A sebességváltozásnak és annak az időnek hányadosa, mely alatt ez a változás bekövetkezett, adja a gyorsulást. Az egyenletesen változó mozgás gyorsulása állandó. A gyorsulás egy, , , ,, sebességegység cm sége tehát: -----.y—— =-----. időegység sec2 Legfontosabb egyenletesen változó mozgás a szabadesés A szabadon eső test úgy kezdi mozgását, hogy kezdősebessége 0-val egyenlő és ettől kezdve állandóan nő a sebessége A szabadesés tehát egyenletesen gyorsuló mozgás, melynek gyorsulása a kísérletek tanúsága szerint független a test tömegétől és alakjától, csak a földrajzi szélességgel és a tengerszínfeletti magassággal változik. Általában azonban g Cm 981 sec^ körüli értéke van. A szabadesés gyorsulását az előbb elmondottak alapján a föld nehézségi gyorsulásának nevezzük. Új fogalmat hoz a fizikába a Newton-féle második axióma az erő meghatározásával. Az erő annál nagyobb, minél nagyobb tömegű testnek minél
