Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Vajda Pál: A motortechnika magyar vívmányai
nagyobb gépgyár, a Krupp és a Maschinenfabrik Augsburg- Nürnberg (MAN) — külön szindikátust alakított Diesel kutatásainak támogatására. Az erősebb versenytárs láttán a Ganz-gyár elállt a «kockázatos», de a haladáshoz nélkülözhetetlen kísérletek támogatásától, magára hagyta Bánkit. És a Diesel-motorral technikai szempontból legalább is egyenértékű Bánki-motor az egyenlőtlen versenyben alulmaradt. Ez azonban nem csökkenti Bánki érdemeit. Eredményei így is jelentős erkölcsi sikert biztosítottak számára. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a technikai fejlődés mérföldköveit, kimagasló alkotásait gyűjtő müncheni Deutsches Museumban — a világ legnagyobb technikai múzeumában — az első Diesel-motor mellett ma is ott látható az első Bánki-motor és Diesel Rudolf arcképe mellett Bánki Donáté (1. XV. képtábla, 1). Bánkinak nagy érdemei vannak a vízturbinák szerkesztésében is. Mielőtt ezekről szólnánk, rá kell • mutatnunk a vízierőgépek szerepére és korábbi megoldásaira. Tudvalevő, hogy a vízierőgépek a víz helyzeti energiáját alakítják át munkává. Annál tökéletesebb a gép, mennél nagyobb részét hasznosítja a víz helyzeti energiájának mechanikai munka végzésére. Régebben csak vízikerekeket használtak, ezek hatásfoka mindössze 60—65 százalékot ért el. Nagyobb vízmennyiségek és nagyobb esések kihasználására utóbb már vízturbinákat kezdtek alkalmazni. Ezek a víz helyzeti energiáját két ütemben alakítják át mechanikai munkává. Először is a víz esési, helyzeti energiáját — a turbinaházhoz vezető csőben — sebességi energiává alakítják át. A víz azután a turbina kerekeire ömlik, ezek — eltérítve a vízsugarat eredeti áramlási irányától — forgásba jönnek és a sebességi energiát mechanikai munkává alakítják át. A legjobb turbinák hatásfoka 72—82 százalék. A turbinák építése azonban nehéz és költséges, ezért kisebb vízierőtelepeknél sokáig nem szoríthatták ki a rosszabb hatásfokú, primitív vízikerekeket. Az ennek folytán kárbavesző, mennyiségében szinte felbecsülhetetlen nagy energiakészlet hasznosításának lehetőségeit biztosította Bánki egészen újszerű, s a szakemberek körében osztatlan elismerést keltő konstrukciója: a Bánki-turbina (1. XV. képtábla, 2). Alkalmazási lehetőségeiben és szerkezetében egyaránt új megoldást jelent. Bár formájában a vízikerekekhez hasonlít, működése az addig csak a gőzturbináknál alkalmazott elven alapul: a víz helyzeti energiáját két fokozatban, a sebességi energia felhasználásával alakítja át mechanikai munkává. «A turbina lényegileg abban különbözik az eddigiektől — írta Bánki —, hogy benne a vizet a tengely irányában sem be, sem ki nem vezetik, aminek 71
