Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Vajda Pál: A motortechnika magyar vívmányai
tette. így a porlasztás a motor bármely fordulatszámánál egyenletes maradt. A mintegy húsz évvel később szabadalmazott Pallas karburátor csak annyiban különbözött ettől a megoldástól, hogy egy úgynevezett légfékes hajtású kis tárcsával helyettesítette a szabályozó csavar tengelyébe fúrt lyukat. A karburátor feltalálása nem hozta meg Bánkinak és Csonkának a megérdemelt erkölcsi sikert. De nem hozta meg az anyagi sikert sem, mert egy korábbi megállapodás értelmében Csonka és Bánki találmányai a Ganz-gyárat illették meg. A gyár vezetősége pedig nem vette észre ennek a szerkezeti újításnak a fontosságát, és elmulasztotta a külföldi szabadalmi védelem megszerzését. Ezért történhetett, hogy Maybach Németországban a Bánki — Csonka bejelentés miatt ugyan nem, de például Franciaországban szabadalmat kapott. Ilyenformán a karburátor önmagában nem szerezte meg sem a feltalálóknak, sem a magyar iparnak a kellő elismerést. De közvetve, mint Bánki és Csonka híressé vált konstrukciójának egy része, mégis jelentős szerepet kapott a magyar ipar és technika sikereiben. Az 1888. óta sorozatosan bejelentett találmányok eredményeként kialakult s 1893-tól kezdve a Ganz-gyárban szériában készült Bánki—Csonka motornak ugyanis egyik legfontosabb szerkezeti újítása a karburátor volt. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a motor azzá a klasszikusan egyszerű, olcsó és könnyen üzemeltethető szerkezetté vált, amely gazdaságosság és üzembiztonság tekintetében nemcsak a korábbi Otto és Lenoir motort múlta felül, hanem az újabb konstrukciókat is. Bánki és Csonka ebben a minden ízében átgondolt szerkezetben végleg szakítottak a gőzgépek formáival, amelyektől a külföldi szerkesztő mérnökök — részben gyártástechnológiai okokból, részben megszokásból — még nem tudtak megszabadulni. A régebbi szerkezetekből csak a Westinghouse-féle gőzgépek forgattyújának, vagyis a hőenergiából keletkező mechanikus energiát továbbadó tengelynek a megoldását vették át. A robbanómotor hengerének középvonalát a tengelyhez viszonyítva kissé eltolták, így sikerült elérniük, hogy a dugattyú a robbanáskor kisebb erővel támaszkodik a henger falára, mint szimmetrikus elrendezés esetén. Vagyis csökkentették a súrlódást, elejét vették a henger egyoldalú kopásának. A forgattyúsháznak ez az aszimmetrikus elrendezése azután világszerte elterjedt, anélkül azonban, hogy Bánki és Csonka feltalálói elsőbbségét bárhol is elismerték volna. A forgattyúsház, a forgattyústengelyt magában foglaló szekrény zárt megoldása is jelentős újítás volt, különösen a karbantartás egyszerűsítése szempontjából. A forgattyússzekrénybe öntött 68
