Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Pap János: A gőzgép és gőzturbina hőskora

olcsóbb és ezért akkor részesíthető előnyben, ha olcsó ja áll rendelkezésre. Például fűrészmalmoknál, ahol a tüzelés hulladékágakkal és fakoronákkal történhet, vagy olyan más műveknél — nyújtó-, hámor- és kohóműveknél — ahol egyébként is szükség van tűzre. A gép rézüstből és egy rajta fekvő hengerből áll. A henger két végén nyílások vannak: a forrásban lévő vízgőze oly erővel tör ki ezeken, hogy a visszaható erő átfordítja a hengert. E gépnél nincs szükség dugattyúira, tengelyre, de nincs szükség befecskendezésre sem.

A megváltozott időkre és körülményekre való tekintettel a feltaláló nem reméli, hogy még ma is megkaphatja azokat a kedvező feltételeket, amelyeket tíz évvel ezelőtt a «Röstkammer in Münz und Bergwesen» közbenjárására a legkegyelmesebben biztosítottak volna neki. Megelégedne azzal, ha Felséged a két említett gépére privilégium exclusivumot adna ki Magyarországra a cseh és osztrák, örökös tartományokra szóló érvénnyel; e magas kegyért a legnagyobb alázattal esedezik. Találmányait minden egyéni haszon nélkül adta volna át a közhasználatnak és ismertette volna, ha lelkiismerete nem kötelezné arra, hogy legalább részben kárpótlást keressen azért a 25 000 forint körüli összegért, amelyet kisebb-nagyóbb kísérletei emésztettek fel, és gyermekeitől vont el.

Ha Felséged kegyeskedik ezt a szabadalmat részére megadni, még egy kérést fűz a fentiekhez. Ha ugyanis a közeljövőben bárki valamilyen jelentéktelen kis változtatást eszközölne a két gépen, vagy alakjuk megváltoztatásával más külsőt adna nekik, és azt állítaná, hogy azok már nem alulírott gépei — a feltalálót sérelem érné. Ezért biztonsága érdekében kéri, hogy az összes jövőbeni viták elkerülésére a szabadalomban az új gépek alanti jellemzői szerepeljenek, azzal, hogy ilyeneket senkinek sem szabad tüzgépénél felhasználni.

Az első gépnél ezek a következők: 1. a régi tűzgépben a gőz magában a hengerben — amelyben a dugattyú fel és alá mozog — csapódik le, ezen újqbbnál azonban a hengeren kívül; 2. a befecskendezett vagy lecsapódott vizet a levegővel együtt —- amely részben a gőzzel, részben a befecskendezett vízzel hatol be — szivattyú húzza ki; 3. őrlőmű hajtásánál nem szükséges a vizet először magasba emelni és onnan egy vízikerékre bocsátani, mert e gép közvetlenül hajtja a tengelyt; 4. a fődugatlyií filcbetétes különleges találmány. A második gépre jellemző, hogy függőlegesen vagy vízszintesen körbefutó hengerből áll, amelyet a gőz puszta kiáramlása, azaz visszaható ereje forgat, amiért is alulírott reakciós gépnek nevezte el.11

1788. augusztus 24-én szakértőbizottság foglalkozott Kempelen szabadalmi beadványával. Megállapította, hogy Kempelen elsőnek említett gőzgépe az angol «tüzigép» mintájára készült, de annyi javítás és tökéletesítés van rajta, hogy új találmánynak minősítőd