Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Pap János: A gőzgép és gőzturbina hőskora
mind pedig különösen a bányákban megkívántatott alkotványok körül.» (Magyar Hírmondó.) A Magyar Hírmondó cikke érinti Kempelen nagy problémáját; ez a nagytehetségű feltaláló játék és szórakoztató gép helyett munkagépeket akart építeni. A szakértő biztonságával látta meg, hogy a gőzgép feltalálása: forradalom a technikában. Mint a kor sok kiváló mechanikusa, ő is foglalkozott a gőz erejének hasznosításával. Megjegyzendő, az idő tájt a gőzgépekben végső fokon nem a gőz, hanem a levegő végezte a munkát, amikor a gőzzel megritkított levegőjű térbe visszanyomta a dugattyút. Watt első gépe is csak ingamozgást végző gőzhajtású vízszivattyú volt. Kempelen 1781-ben szintén ilyen gépet készített. Ez négy percig volt üzemben, azután széttörött. 1786-ban Kempelen már egy másik géppel kísérletezett, Bécs mellett Penzingben egy malmot hajtott vele. A malom 24 óra alatt 113,5 mázsa gabonát őrölt meg. Nemsokkal utóbb, 1788.július 17-én Kempelen szabadalmat kért gőzgépére a királytól. Kérvénye magyar fordításban így szól: „Felség! Alulírott már évek óta dolgozik a tűzgépek működésének megjavításán, fáradságot és tekintélyes pénzt fordított ennek megvalósítására. Tíz évvel ezelőtt a «Röstkammer ín Münz und Bergwesen» részére már végzett egy kísérletet Bécsben. Annak idején azonban a vízkazán méreteit elhibázta, és ezért gépének teljesítménye alatta maradt a várakozásnak. Megbízásának kivitelezését így kénytelen volt későbbi időre halasztani. Azóta utazásai alatt, különösen Angliában, lehetősége nyílt e téren ismereteit gyarapítani és ma már abban a helyzetben van, hogy a legnagyobb biztonsággal állítson elő különféle tűzgépeket. Ezek a gépek Felséged messze kiterjedő államaiban kiválóan hasznosíthatók. Akkoriban két ilyen gépfajta felállítására gondolt. Egyiknek a Wátt által javított és a császári és királyi örökös tartományokban még nem ismert angol gőzgép az alapja, amelyet alulírott tökéletesített és egyszerűsített; a másik azonban teljes egészében saját találmánya, rendkívül egyszerű, mozgó és könnyen szállítható. Mindkettő jó szolgálatot tehet olt, ahol vízhiány van, mindenfajta őrlőmű, lisztmalom, vas- és rézhámor, pöröly és zúzómű, fűrész- és forgácsmalom meghajtására alkalmas. Az első gép hengerrel és dugattyúrúddal van ellátva, kitűnően alkalmazható olyan vidéken, ahol a tüzelés aránylag költséges, mivel faigénye csak egyharmada a magyar bányaműveknél már több éve használt régi tűzgépekének. Emellett még megvan az a nagy előnye is, hogy sokkal kevesebb alkatrészből áll, és így kevésbé van kitéve az elhasználódásnak, javításnak. A második gép már több tüzelést kíván, berendezése viszont sokkal 55
