Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Gáspár László: Millszekundumos robbantás a bányászatban
Nem volt titok.előtte, hogy számos szénfejtésben idegenkednek a robbantástól. Ebben a robbantás hosszadalmas előkészítése éppúgy szerepet játszik, mint az időt rabló «füstrevárás»; olykor 15—30 percig is várni kell, amíg a robbanás füstje eloszlik. Ha meggondoljuk, hogy egy-egy műszakban kétszer, nemritkán háromszor is robbantanak, némileg érthető, ha a vájárbrigádokat néha türelmetlenség fogja el a robbantással szemben. Továbbá hibájául róják fel a robbantásnak, hogy nem egyenletesen töri le a szénfalat: a robbantás-fészke körül szétmorzsolja, távolabb pedig kemény tömböket hagy. Ezeket pedig kézi erővel, fárasztó és sokszor órákig tartó munkával kell leegyengetni. A millszekundumos időzítés nemcsak kiküszöböli az ismert robbantási módszerek e hátrányait, hanem még további előnyöket is mutat. Kedvező hatásait azok a jelenségek teszik érthetővé, amelyek a robbantás következményeképpen a kőzet belsejében létrejönnek. A robbanások ugyanis hullámmozgáshoz hasonló rengéseket indítanak el a kőzetben. Ha az első robbantólyukban bekövetkezett robbanást rövid idő múlva újabb robbanás követi, ennek hullámmozgása az első robbanás hullámát vagy erősíti, vagy gyengíti. Erősíti, ha az új rengés az előbbit «hátba kapja». Ha ellenben e két rengés egymással szemben hat, mindkettő gyengül. Vagyis a millszekundumos gyújtás — mint Kóta mondja — m robbanás által előidézett kőzetrengések egymásra halmozásán alapszik. Olyan időközökkel kell tehát az egymás után következő robbanásokat indítani, hogy a rengések minél jobban felerősítsék egymást és egyetlen vibrációban folyjanak össze». A vibráció hatása abban nyilvánul meg, hogy a robbanások ereje egyenletesen oszlik el a robbantólyukak közötti térségben, s jóformán csak a szűkebb értelemben vett munkahelyre szorítkozik. Mindkét jelenségnek az a fizikai magyarázata, hogy a hullámok csak a robbantólyukak által közrezárt térségben hatnak erősítőén egymásra, míg azontúl gyengítik egymást. A vájár szempontjából a vibrációs hatásnak az a közvetlen, szemmellátható eredménye, hogy a szénfal tökéletesen leomlik, és így nem szorul órákig tartó, fárasztó kiegyengetésre. A kőzetet ugyanis nem hirtelen ható nyomás szakít ja le, hanem másodpercekig tartó rengés töri szét. A bányász előnyére van továbbá, hogy millszekundumos időzítéssel egyszerre robbanthatja le munkahelyét, nem pedig részletekben, mint eddig. Ily módon egyszerre nagy mennyiségű szén áll rakodásra készen, s ehhez gazdaságosan felhasználhatók a rakodógépek. A bányásznak nem kell tehát nagy erőkifejtést kívánó munkát végeznie, csillébe lapátolnia a szenet, 45
